Hétfőn este ünnepélyes keretek között nyitották meg a 8. Kolozsvári Magyar Napokat. A nyitógálán felszólalt Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke is, aki a nagyszabású fesztivált példa értékű rendezvénynek nevezte, mely megmutatja, mit jelent az erdélyi magyarság számára a normalitás.

„Ünnepelni gyűltünk össze, örülni egymásnak és közös sikereinek. Miután nyolc évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szellemi műhelyében – Gergely Balász főszervező irányításával – megszületett e rangos rendezvény ötlete, az példaértékűvé vált, és azóta Nagyváradon, Temesváron, Marosvásárhelyen és Brassóban is hasonló fesztiválokat kezdtek szervezni” – mondta Toró. A Néppárt politikusa hozzátette: e fesztiváltengelyen Kolozsvár zászlóshajó tudott maradni, mely irányt mutat és méltó maradt ezer éves erdélyi múltunkhoz.

„A Kolozsvári Magyar Napok az erdélyiek és – transylvanicumként – az erdélyiség sikere is. Közösen teremtett örökségünk 100 évnél is régebbi – elég, ha csak Kolozsvár tavalyi, 700 éves évfordulójára gondolunk. E rendezvény során lehetőségünk nyílik megmutatni, mit jelent számunkra a normalitás, a kulturális sokszínűség és az együttélés öröme” – jelentette ki a Néppárt ügyvezető elnöke. Toró hozzátette: az elmúlt napokban többször is felmerült a Kolozsvár és a Nagyszeben közötti párhuzam – köszönhetően Klaus Johannis államelnök legutóbbi kijelentéseinek.  Ezzel kapcsolatban a politikus kijelentette: „Mi nem szeretnénk a szászok sorsára jutni. Nem szeretnénk, ha elöljáróink – az egyszerűbb érvényesülés érdekében – elrománosítanák neveiket, nem szeretnénk, ha egy néhány tízezres közösséggé válnánk Erdélyben. Nem szeretnénk, ha nemzeti identitásunkat csak a nagyszebenihez hasonló nosztalgiarendezvényeken élhetnénk meg.” Toró T. Tibor a Kolozsvári Magyar Napokat az „élni akaró közösség” rendezvényének nevezte, mely ha Bukarestből nem is így látszik, Erdély fővárosában ez mégis valóság.

Beszéde végén Toró kijelentette: „A modern, 21-ik századi transzilvanizmus megoldást jelenthet a magyar közösség gondjaira, mely képes nemet mondani a gyűlöletre és intoleranciára, mely ellen a bukaresti politika nem akar fellépni. Jó példa erre az, hogy az RMDSZ elnökét azért támadják, mert őszintén mert beszélni közös múltunkról. Ilyen helyzetekben nem szabad megijednünk, hiszen az őszinte beszéd mindig eredményre vezet. A Kolozsvári Magyar Napok jó példát mutat arra, hogy az értékek békés felmutatásával szembe lehet szállni az intoleranciával.”