Több aktuálpolitikai kérdést, így például az egészségügyi reform ürügyén kialakult belpolitikai helyzetet, az újra köztudatba hozott etnikai arányosság elvének témáját, illetve az európai polgári kezdeményezés adta lehetőségek kihasználását tűzte napirendre nagyváradi sajtótájékoztatóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke és Zatykó Gyula régióelnök.

Zatykó Gyula azzal a megállapítással indította a sajtóértekezletet, hogy az Állami Számvevőszék élére kinevezett Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti képviselő távozása után közel negyvenezer erdélyi magyar maradt képviselet nélkül, ennek ellenére, a határidő lejárta után sem írtak ki időközi választást a Bihar megyei 2-es számú választási körzetben. A régióelnök arra is emlékeztette az újságírókat, hogy a Néppárt annak idején kezdeményezte azt, hogy közös jelöltet indítsanak a megüresedett tisztégre, azonban az RMDSZ vezetősége még csak válaszra sem méltatta megkeresésüket. Súlyos mulasztásos törvénysértést követett el a kormány azzal, hogy a január 15-i határidő leteltével sem írta ki az időközi választást, fűzte hozzá az elhangzottakhoz Toró T. Tibor, aki szerint ennek stratégiai okai lehetnek. „Az a minimum elvárásunk egy kormánnyal szemben, hogy tartsa be a törvényt. Jó, ha a választópolgárok szembesülnek azzal, hogy a kormány – amelynek az RMDSZ is tagja – mindenféle stratégiai okokból képes törvényt szegni. Vagy csak egyszerűen nem szeretne szembesülni azzal, hogy támogatottsága megroggyant” – hangzott el.

Az egészségügyi reform kapcsán a Néppárt megbízott elnöke kifejtette, hogy, bár az országos tüntetés-sorozatot mesterségesen gerjesztik, ez mégiscsak az állampolgárok általános elégedetlenségéből fakad. Az államelnök különbizottsága által kidolgozott törvénytervezet beterjesztésében a hagyományosan RMDSZ-es kézben lévő egészségügyi tárca számára csak „csendestársi” szerep jutott. Ugyanilyen szolgai módon viszonyult a jelenlegi tárcavezető a közvitára bocsájtott törvény visszavonását kérő államelnöki állásponthoz, hangsúlyozta Toró. Véleménye szerint méltánytalan az, hogy leállt a közvita és ezáltal ismételten elodázzák a nagyon is szükséges egészségügyi reformot. A magyarság parlamenti képviseleti monopóliumának birtokában, az RMDSZ-nek mindent el kellett volna követnie a reform sikere érdekében, ehelyett azonban a szövetség minisztere visszavonta az egész törvénytervezetet. Az EMNP állásfoglalása szerint, az ilyen elhibázott kormányzati szerepvállalásnak az ódiuma nem csak az RMDSZ, hanem az egész magyar közösségre száll. Ennek tükrében egy-két kórház korszerűsítéséért nem érdemes felvállalni ezt a szerepet, hiszen az egész erdélyi magyar közösség becsülete a tét, mutatott rá Toró.

Zatykó Gyula az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi régióelnöke ezt követően a február 25-i Országos Küldöttgyűlés előkészítéséről szólt. A Néppártnak jövő hónap közepéig regionális szinten minimum negyven helyi szervezetet fog létrehozni. Mindeddig 17 helyi szervezetet sikerült megalapítani, de a jövőben felgyorsulnak az események. A régióelnök elárulta azt is, hogy elsősorban azokra a településekre összpontosít, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. A Partiumban hat megyei szervezetet hoznak majd létre. Toró T. Tibor néhány országos adattal egészítette ki az elhangzottakat, így például megtudhattuk, hogy összesen 130 területi, és 12 megyei szervezet megalapítását tűzték ki célul.

A sajtótájékoztató következő témája az etnikai arányosság elvének kérdése volt, mely az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Tőkés Lászlónak Traian Băsescu román államfőhöz címzett levele után került újra a köztudatba. Toró örömének adott hangot, hogy végre sikerült elérni a román sajtó és politikum ingerküszöbét, állítását pedig a sajtóban megjelent cikkek egész sorával támasztotta alá. A megbízott pártelnök elmondta, hogy nem lepte meg az, hogy a legtöbben az etnikai arányosság ellen vannak, viszont véleménye szerint már azért is érdemes volt ismételten felvetni az ötletet, mert egyes politikusok érdemben foglalkoztak vele. Például Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője, javasolta a parlamenti bejutási küszöb elérését. Toró pozitívan értékelte az RMDSZ választási szakértőjének, Márton Árpádnak a hozzáállását, aki érdemben szólt hozzá a vitához: szerinte a listás választási rendszerben alkalmazható a politikai arányosság elve. Azonban Toró úgy gondolja, hogy az elképzelés egyéni választókerületes rendszerben is megvalósítható, csak politikai döntés kell hozzá. „Én azt hiszem, hogy egy hosszú távú reform része lehet az etnikai arányosság elvére épülő választási reform, mely az erdélyi autonómiának lehet a választási rendszerben megjelenő intézménye” – hangsúlyozta a politikus és sajnálatosnak nevezte azt, hogy az RMDSZ „zsigerből és bugyuta érvekre alapozva” elutasította a kezdeményezést.

Toró T. Tibor végezetül arról beszélt, hogy a Lisszaboni Szerződés által lehetővé vált az európai polgári kezdeményezés lehetőségével élni, ami új lendületet adhat a Kárpát-medencei autonómia-küzdelmeinknek. Mivel az őshonos nemzeti közösségek önrendelkezési joga európai szintű rendezésének kérdése valamilyen formában valamennyi Kárpát-medencei magyar érdekvédelmi szervezet programjában szerepel és a különböző kezdeményezések kölcsönösen gyengíthetik egymást, ezért egy szoros együttműködésre lenne szükség a közös célok sikerre vitele érdekében. Az egyeztetések legalkalmasabb fóruma a Kárpát-medencei Autonómia Tanács, amelyet Tőkés László kezdeményezésére újból összehívhatnak a közeljövőben, közölte a Néppárt megbízott elnöke. Hangsúlyozta: „a polgári kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírás, illetve nemzetközi összefogás követelményét szem előtt tartva saját széthúzásunkkal lehetséges külföldi szövetségeseinket nem volna szabad magunktól elriasztanunk.”

A sajtótájékoztató utolsó részében Zatykó Gyula a gépjárművek regisztrációs adójának kérdését ajánlotta az újságírók figyelmébe. A megbukott magyarországi mintát követő romániai jogszabályozás egy kalap alá veszi a külföldről behozott gépjárműveket a 2007 előtt regisztráltakkal, aminek következtében ellehetetlenítik az öregebb autók eladását. Példaként megemlítette, hogy a módosított regisztrációs adónak köszönhetően egy 1310-es típusú Dacia bejegyzése mintegy 13 ezer lejre rúg, míg egy Dacia Logané 11 ezer 500 lejre. A régióelnök erkölcstelennek tartja azt, hogy a kormány ilyen úton jut mintegy 700 millió lejnyi „kamatmentes hitelre.”