Noha már a hétvégén kezdetét vette néhány rendezvény, a 7. Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájára csak hétfőn este került sor a Kolozsvári Állami Magyar Opera nagytermében. Az eseményen elhangzott: 700-ik évfordulóját ünneplik annak, hogy Károly Róbert magyar király 1316-ban városi rangra emelte a kincses várost, s így az egyhetes fesztivál a hetes szám bűvkörében zajlik majd.

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője a fesztivál mottójára és kiadásának számára utalva elmondta: reméli, kiállják a hetedik próbát, és sikerül Erdély fővárosához méltó fesztivált szervezniük idén is. Gergely megköszönte a rendezvény szervezőinek, partnereinek és támogatóinak, hogy idén is hozzájárultak a fesztivál létrejöttéhez, és hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napok egyik legfőbb erénye, hogy önkéntes alapon – a kaláka-munkához hasonlóan – szerveződik, és ezáltal is a kolozsvári magyarság egységét jelképezi. „Legyünk minél többen augusztus 19-én, az ünnepi előadáson is Kolozsvár főterén, s mutassuk meg mindenkinek, hogy pártoktól, felekezetektől és nemzetiségektől függetlenül tudunk együtt ünnepelni” – mondta Gergely.

Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei elnöke kijelentette: a Kolozsvári Magyar Napok beépültek a város köztudatába, s a rendezvény nagy előnye, hogy – mellőzve a kultúrharcot – egy integratív kulturális koncepciót juttat érvényre a populáris- és a magas kultúra egyidejű szerepeltetésével. Beszéde végén Csoma felhívta a figyelmet: a szimbolikus gesztusok terén még vannak megvalósításra váró feladatok, s példaként említette a Nagybányán már megvalósult többnyelvűséget, melyet Kolozsváron mind a mai napig nem sikerült elérni.

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja megköszönte a szervezők munkáját, a Kolozsvári Magyar Napokat pedig a magyar kultúra ünnepének nevezte. „Ez a rendezvény is bizonyítja, hogy nem csak nemzeti tragédiáink, de közös sikereink is alkalmasak arra, hogy közösséggé kovácsolják nemzetünket. Az októberben esedékes magyarországi népszavazás is ilyen közös siker kell legyen, mely megvéd és összetart bennünket” – mondta a főkonzul.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szerint a Kolozsvári Magyar Napok is azt bizonyítják, hogy a fenntartható fejlődés létező valóság. „Évről-évre a bőség zavarával küzdünk, amikor a fesztivál programját tekintjük át. Ez az esemény is azt jelzi: Kolozsvár magyarsága nem adja fel, s teszi ezt azért is, mert maga Kolozsvár sem feladható. E város nélkül megszűnne a kapcsolat a Partium és a Székelyföld, vagy épp Erdély és az anyaország között. Kolozsvár nélkül nincs transzilvanizmus és Erdély-tudat, melyek kiteljesedése és politikai megerősödése új utakat nyithat a magyar nemzetpolitikában és a román-magyar kapcsolatokban is” – mondta a néppárti politikus.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár Kolozsvárt a magyar kultúra szerves részének nevezte, s méltatta a Kincses Kolozsvár Egyesület tevékenységét is. „A szervezők hagyományteremtő szándéka valósággá vált, s mára valódi sikerként könyvelhetjük el a hetedik alkalommal megszervezésre kerülő Kolozsvári Magyar Napokat” – mondta az államtitkár.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a kulturális fesztivált óriási fegyverténynek nevezte, mely nem csak emeli Kolozsvár és a magyar kultúra rangját, de annak köszönhetően a helyi és erdélyi magyarság is – mely végigélhette a Funar-korszak rombolását –visszanyerhette önbizalmát. A rendezvény ismét fővárossá tette Kolozsvárt, a mégis jelentkező hiányérzet pedig a még mindig rendezetlen kolozsvári többnyelvűségnek köszönhető – mondta Kelemen. „Reméljük, Nagybánya példája meggyőzi a kolozsvári kételkedőket abban, hogy semmit sem veszít a román közösség, ha Erdélyben mindenki természetesnek veszi azt, ami valóban természetes” – mondta az RMDSZ elnöke.

Második alkalommal adták át a Kincses Kolozsvárért-díjakat, melyet közéleti személyiségek munkájának elismeréséért adományoz oda a Kincses Kolozsvárért Egyesület. Idén Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Erdélyi Osztály főosztályvezető helyettese, valamint a kolozsvári Euréka Egyesület vehette át az elismerést, ugyanakkor posztumusz díjjal tüntették ki Kötő József színháztörténészt

A laudációkat és díjátadókat követően Kiss Károlyné Ildikó, a Magyar Termék Nagydíj Pályázati Iroda ügyvivő igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, és bejelentette: a Kolozsvári Magyar Napok megszervezéséért a Kincses Kolozsvár Egyesületet a Kárpát-medencéért Nívó-díjjal tüntették ki, melynek hivatalos átadására szeptemberben kerül sor az Országgyűlés épületében. „A Kolozsvári Magyar Napok a Kárpát-medence egyik legjelentősebb kulturális eseményévé vált, az azt szervező egyesületnek megítélt díjjal pedig erre a kulturális értékre szeretnénk felhívni a figyelmet” – mondta Kiss Károlyné Ildikó.

A beszédek után a Fölszállott a páva televíziós népzenei és néptánc-tehetségkutató legjobbjai léptek színpadra, akik többek között kalotaszegi, jobbágytelki, szászcsávási, nyárádmenti és szatmári táncokat és dalokat adtak elő a legmagasabb színvonalon. A műsor szerkesztője Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója, rendezője Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, Harangozó Gyula-díjas koreográfus volt. Felemelő és megható pillanatokkal gazdagodhatott a Magyar Állami Opera nagytermének népes közönsége.

Mától kezdődően több tucat helyszínen, több száz programmal várják a kolozsváriakat és a Kolozsvárra látogatókat, a részletes programkínálatot pedig bárki megtalálhatja a Program menüpont alatt.

(Forrás: a Kolozsvári Magyar Napok sajtóirodája)