Home » Hírek » Erdély » Toró T. Tibor újraválasztása után: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot új tartalommal kell feltölteni

Toró T. Tibor újraválasztása után: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot új tartalommal kell feltölteni

Az Erdélyi Magyar Néppárt II. Országos Küldöttgyűlésén Toró T. Tibor újraválasztott pártelnök az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum új tartalommal való feltöltését sürgette.

Toró T. Tibor, aki újabb elnöki mandátumot nyert az elnökválasztáson, az eredményhirdetés után tartott rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: a Néppárt célja egyensúlyt teremteni az erdélyi magyar politikában, hiszen e nélkül nem lehetünk sikeresek. Szükség van a többi magyar pártokkal való együttműködésre, ennek egyik kerete az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum lehetne, melyet öt év után újra tartalommal kell feltölteni – vélekedett a régi-új elöljáró, ugyanakkor hozzátette: akár a közelgő elnöki választás, akár az európai parlamenti választás lehetőséget fog teremteni a politikai alakulatokkal való egyeztetésre. Leszögezte: korruptokkal, vagy a nemzet ügyét eláruló politikusokkal nem ülnek tárgyalóasztalhoz.

A Marosvásárhelyen megtartott autonómia-tüntetés, melyet a Székely Nemzeti Tanács szervezett – és amelynek egyik társszervezője az Erdélyi Magyar Néppárt volt – Toró T. Tibor szerint megmutatta a közösség erejét és az utcai véleménynyilvánítás fontosságát. Több hasonló megmozdulásra van szükség – hangsúlyozta.

Szili Katalin, a Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia Albizottságának elnöke, a Szociális Unió elnöke arról szólt, hogy bár évekkel ezelőtt az autonómia kérdése még tabu témának számított, ma már nem lehet az. „Európának látnia kell, hogy nem a problémának, hanem a megoldásnak a részei vagyunk, a megoldás tehát mi vagyunk, és Önök, akik ki tudnak állni egy nemes célért, ami számunkra a jövőt jelenti” – fogalmazott.

Schiffer András, a Lehet Más a Politika társelnöke kifejtette: azért vagyunk ma itt, hogy meghallgassuk, Önök, hogyan látják a Kárpát-medencei magyarság jövőjét. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a nemzeti őshonos kisebbségek a Kárpát-medencében ma olyan alapvető jogaiért küzd, mint az önálló felsőoktatás, vagy a nyelvhasználat. Az autonómia-törekvések vonatkozásában az LMP elnöke a szórvány-közösségek önazonosságának megőrzésére hívta fel a figyelmet.

Nem alábbvalók az erdélyi magyarok, mint a finnországi svédek – ha ők kaptak autonómiát, az az erdélyieknek is jár – jelentette ki Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke. Ha Dél-Tirolban sikerült kialakítani az autonómiát, akkor az Uniónak segítenie kell az erdélyi magyaroknak és az erdélyi románoknak is – példázódott Rétvári Bence. Az államtitkár azt mondta, a magyar kormánynak és az erdélyi nemzeti-keresztény oldalnak az elmúlt három évben sok „közös sikerben” volt része a nemzetpolitika terén. „A magyar minisztériumok a világ teljes magyarságáért dolgoznak: a kormány gazdaságfejlesztés terén a Kárpát-medencében gondolkozik, családpolitikája a határon túli magyarság gyarapodását is célozza” – közölte Rétvári Bence.

Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke emlékeztetett: a Jobbik már megalakulásától kezdve programjává tette a határon túli magyarság autonómiaküzdelmének segítését. „Valljuk, hogy Magyarország határai és a nemzet határai nem esnek egybe, ami megkerülhetetlen felelősséget ró a mindenkori magyar a kormányra és a magyar parlament minden pártjára” – fogalmazott Szávay István. Közölte: segítik és támogatják a magyar kormány minden olyan tevékenységét, amikor „kellő határozottsággal” lépnek fel az erdélyi magyarok ügyében, ezért üdvözli a székely zászló-ügyben mutatott határozott kiállását. Szávay ugyanakkor hozzátette: elítélik, ha esetenként a román-magyar „stratégiai szövetséget” a magyar közösség érdekei elé helyezik.

A délutáni ülésszak második szünetét követően köszöntő beszédet mondott Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Albert László, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének főtitkára, Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért egyesület elnöke, továbbá Bozsó Imre Lehel, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke, akik az általuk képviselt szervezetek partnerségét emelték ki a Néppárt autonómiáért vívott küzdelme vonatkozásában. Elhangzott: fel kell hagyni a kishitűséggel ahhoz, hogy eredményre vezessen küzdelmünk.

Zakariás Zoltán, az Országos Választmány elnöke beszámolt a testület megalakulásáról. Zakariás közölte: az Országos Választmány az Országos Elnökség tagjaiból, a megyei szervezetek elnökeiből, a Néppárt szakmai testületeinek elnökeiből, szakmai és rétegszervezeteinek küldötteiből, az Országos Stratégiai Bizottság tagjaiból, valamint az ifjúsági partnerszervezet, a Minta küldötteiből áll.

Tőke Ervin, a Minta elnöke a szervezet április 19-ei, pénteki megalakulását jelentette be. Tőke az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági partnerszervezetéről közölte: másfél hónap alatt 11 tagszervezetet alapítottak, amelybe várják a nemzeti-keresztény elkötelezettségű fiatalokat.

Ha egy közösségnek van egy olyan történelmi személyisége, mind Tőkés László, aki ráadásul 25 éve következetesen kiáll a magyarság érdekeiért, mindent meg kell tennie, hogy az Európai Parlamentben folytathassa a munkáját – utalt a 2014-es EP-választásokra Toró T. Tibor. A politikus elnökjelölti programbeszédében továbbá a szervezetépítés folytatását ígérte. Azt mondta, a következő elnöki mandátum végéig (2015 – szerk. megj.) az elnökség néppárti szervezeteket kíván létrehozni minden olyan településen, ahol a magyarság számaránya legalább tíz százalékos.

Az alkotmány egy olyan alapdokumentum, amelyik megmutatja a román társadalom fejlődési irányát – a Néppárt szakértőinek alkotmányos garanciákat kell tervezniük az autonómiaharchoz – jelentette ki Toró T. Tibor. Az elnöki programpontok között említette, hogy a Néppárt kiemelt feladatának tekinti az erdélyi magyar állampolgárok 2014-es magyarországi országgyűlési választási részvételre való buzdítását és mozgósítását.

Toró T. Tibor azt mondta, az autonómiaharc sikeréhez elengedhetetlen a magyar politikai pártok egységes kiállása, ezért a Néppártnak a politikai ellenfeleihez közelednie kell „valamilyen módon, de nem bármi áron.” Az erdélyi magyar politika legnagyobb törésvonalát ugyanis a Bukarest irányában mutatott hozzáállás jelenti: van egy politikai tábor, aki együttműködik a hatalommal és „kijárásos politikát” folytat, így korrupttá és zsarolhatóvá válik – mutatott rá. Toró T. Tibor fontosnak nevezte továbbá, hogy „rendet tegyenek” az erdélyi autonomista táboron belül.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke levélben üdvözölte a kongresszust. Fontos, hogy a székely-székely és a magyar-magyar együttműködés ne váljon a közelgő választási évben sem a belső viták áldozatává – üzente Izsák. „Nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel várjuk az Európai Bizottsághoz benyújtott európai polgári kezdeményezés elemzését, kezdeményezéseink kiegészítik egymást” – írta Izsák Balázs a Néppárt és az SZNT dokumentumairól, amelyeket elfogadásuk esetén a későbbiekben hét különböző EU-tagállam egymillió aláírójával kell hitelesíteni.

Az Erdélyi Magyar Néppárt programadó dokumentumait több pontban ismertették.

Szilágyi Zsolt „európai megoldásként” üdvözölte az észak-koszovói szerbeknek autonómiát javasoló, Szerbia és Koszovó által aláírt rendezési szerződést, a küldöttgyűlés pedig határozatban kérte Románia kormányát, hogy ismerje el Koszovó államiságát. „Azzal, hogy Románia kormányai az elmúlt 23 évben nem adták vissza az államosított ingatlanokat, megalázták és kisemmizték az egykori tulajdonosokat, egész közösségünket” – mondta Szilágyi Zsolt. A Néppárt alelnöke az államosított javak visszaszolgáltatását sürgette, úgy fogalmazott, a Ponta-kabinet legutóbbi, pontrendszer-alapú rendezési javaslata „homályos és veszélyes”.

Sándor Krisztina az Autonómia Éve programsorozatot ismertette. Ennek értelmében kezdetét veszi a nemzeti régiók és az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében benyújtandó Európai Polgári Kezdeményezéshez szükséges egymillió aláírás összegyűjtése. A szakmai konferenciákat, autonómia-kiállítást és más népszerűsítő fórumokat felvonultató Autonómia Éve 2013. december 13-án, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának tízéves évfordulójára szervezett nagygyűléssel zárul.

Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató a párt alkotmánymódosító javaslatairól kijelentette: a dokumentum a „radikális patriotizmus csomagja”. A politológus azt mondta, az alkotmány első, Romániát nemzetállamként meghatározó cikkelye akadályozza a román-magyar normális együttélés, a cikkelyt ezért meg kell változtatni. „Megpróbálunk az alkotmányjog nyelvén is szólni politikai törekvésünkről, alkotmányos méltóságot kívánunk szerezni az erdélyi magyarságnak és szülőföldünknek” – tette hozzá Bakk.

Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa, közigazgatási földrajzzal foglalkozó szakember Románia regionális átszervezésével kapcsolatos javaslatcsomagját ismertette. A Néppárt elképzelése szerint a régiósítást az ország földrajzi, történelmi adottságainak figyelembevételével kell megvalósítani, ezek alapján pedig Romániát tizenkét régióra és három metropolisz-régióra osztanák. Erdélyben öt régiót – Partium, Bánság, Székelyföld, Észak-Erdély, Dél-Erdély – képzel el a Néppárt, valamint a Brassó és közvetlen környéke által alkotott metropolisz-régiót.

Zatykó Gyula a párt gazdasági és vidékfejlesztési koncepciójáról, a Mikó Imre Tervről értekezve kijelentette, a romániai magyarság híd kell legyen Románia és Magyarország között, Erdélyt az ország gazdasági fejlődésének hajtómotorjává és kelet Svájcává kell tenni.