Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei elnöke tartott sajtótájékoztatót Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen a két néppárti politikus a közigazgatási törvénykönyv módosításáról beszélt.

„Tíz év: ennyi idő telt el azóta, amióta erdélyi magyar többpártrendszerről beszélhetünk. A Magyar Polgári Párt 2008-ban az RMDSZ alternatívájaként ért el sikereket. Később, az MPP megingását követően, az Erdélyi Magyar Néppárt jelentkezett alternatív erőként” – kezdte hozzászólását Bálint József. A néppárti politikus elmondása szerint az RMDSZ kíméletlen ellehetetlenítései mellett jelentős eredmény, hogy a Néppártnak lehetősége van véleményének megfogalmazására, és annak megismertetésére. Sajnos – tette hozzá – a nem RMDSZ-es színekben tevékenykedő képviselők javaslatainak végrehajtására csak ritkán kerül sor. A közigazgatási törvénykönyv kapcsán Bálint elmondta: „Örömmel vettük tudomásul, hogy az eddigi törvénykezések valamelyest összehangolásra kerülnek, azonban több hiányosságot és korrigálást kell végezzenek a magyar parlamenti képviselők, mielőtt érvénybe lépne az új törvénykönyv.”

Zakariás Zoltán elmondása szerint az új törvénykönyv nem tesz eleget az elvárásoknak. A helyi közigazgatási egységek státusza változatlan marad, közigazgatási és végrehajtási jogkörökkel fognak bírni a továbbiakban is. Fontos probléma a helyi autonómia ügye: habár alapvető elvként szerepel a törvénykönyvben, mégis központosított keretek közé van szorítva. Az önkormányzatok helyi autonómiáját a saját szervezési kompetencia, a finanszírozás, a szociális ellátás, valamint az identitásvédelem jelentené. A törvénykönyv mégis megszabja a tanácsülés lebonyolításának módját, azonban egy ilyen, technikai jellegű, kérdésben a helyi igényeknek megfelelően, az önkormányzatnak kellene joga legyen erről dönteni. A polgármesteri hivatal tisztségjegyzéke központilag szabályozott keretek között működhet, az országos köztisztviselői hatóság továbbra is jóvá kell hagyja azt, s itt sem érvényesül a szervezésre vonatkozó autonómia. A helyi önkormányzatoknak közvetítő, végrehajtó szerepük van csupán a szociális szolgálgatások hálójában, saját szociális juttatást kialakítaniuk szinte lehetetlen. Az oktatási rendszer hasonlóan rossz helyzetben van: formálisan az önkormányzat alakítja, megszüntethet iskolákat, de gyakorlatilag csak az épület adminisztrálása marad hatáskörében. „Habár vannak pozitív intézkedései a jelenlegi törvénykönyvnek, a helyi autonómia mégis csak egy szlogen marad” – jelentette ki Zakariás, majd hozzátette: az önkormányzati képviselők mandátumának jóváhagyását a bíróságok fogják intézni ezután, így az már nem függ a tanácsosi többség szavazatától. Bálint József ezzel kapcsolatban elmondta: örvendenek annak, hogy megszűnnek a mandátumigazolgatással járó visszaélések, melyeket a Néppárt tagjai többször is elszenvedtek már. A rendelkezések összehangolása kapcsán Bálint elmondta: szükséges az egységesítést, hiszen a korábbiakban, amíg a 215-ös törvénykönyv úgy rendelkezett, hogy az alpolgármestereket fele plusz egyes többséggel le lehetett váltani, addig az akkor érvényben levő választott tisztségviselők statútuma szerint ez csak kétharmados többséggel volt lehetséges.

Az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések a 215/2011-es helyi közigazgatási törvény rendelkezéseit veszik át, alig bővítve azokat. Az elmúlt évben a nyelvi küszöb 10%-os csökkentését kérték a javaslatok, valamint az abszolút számú küszöb bevezetését, amely azt jelentené, hogy habár a helyi magyar közösség nem éri el a kijelölt küszöböt, figyelembe kell venni a jelentős számú magyar közösséget (például Kolozsvár esetében). Amennyiben az anyanyelvhasználatra vonatkozó rendelkezések így kerülnek be a törvénykönyvbe, újabb beláthatatlan módosításokra lesz majd szükség.

„Ez az a pillanat, amikor az RMDSZ korábbi nyelvhasználati jogokra vonatkozó javaslatait kell sikerre vigyék a törvénykönyv módosításának utolsó szakaszában” - hangsúlyozta Zakariás.