Kolozsváron ülésezett az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, melyen két további tétellel bővítették az erdélyi értékek sorát: a Petry hús- és hentestermékekkel és a siteri Árpád-kori templommal. A tanácskozáson a nagyváradi Szent László Egyesületet Csomortányi István képviselte.

Mint ismeretes, a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt 2012 áprilisában fogadta el a Magyar Országgyűlés. A törvény értelmében a magyar nemzeti értékek, és azokon belül a hungarikumok olyan megőrzendő és egyedülálló nemzeti kincsek, amelyek ezer szállal kötődnek tájainkhoz, történelmünkhöz, társadalmunkhoz, kultúránkhoz, és amelyekhez mi, a magyar nemzetet alkotók is ezer érzelmi szállal kötődünk. Az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint meg kell őrizni, az értékeket ápolni, védelmezni és támogatni kell.

A tanácskozást követően Csomortányi István elmondta: „Örvendetes tény, hogy egyre több erdélyi településen elkezdődött az értéktári munka. Nagyon fontos, hogy közös, egyetemes magyar értékeinket nyilvántartásba vegyük és megőrizzük az utókor számára is. Erre a munkára helyi-, tájegységi-, megyei- és erdélyi szinten is szükség van. Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt időszakban – a magyar Agrárminisztérium segítségével és helyi szakemberek bevonásával – elkészülhetett a nagyváradi magyar értéktár első része is. A nagyváradi bejegyzésű Magyar Polgári Egyesület és Nagy József Barna egyesületi elnök koordinálásával több mint 100 értéket sikerült számba venni és az értéktárba foglalni.” Csomortányi hozzátette: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság a legutóbbi ülésén kezdeményezte a csíksomlyói búcsú hungarikummá nyilvánítását, valamint a mostani egyeztetés eredményeként megszavazták a vallásszabadságról szóló törvény, valamint a Kőrösi Csoma Sándor-életmű hungarikummá nyilvánításának előterjesztését.