Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után Székelyudvarhelyen szervezett tüntetést az Erdélyi Magyar Néppárt az utóbbi időben tapasztalt és állami szintre emelkedett romániai magyarellenesség miatt. A Ne bántsd a magyart! elnevezésű megmozdulás főszónokaként Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, elmondta: mivel a bukaresti politizálás keretei beszűkültek, ezért erős önkormányzatokra és önkormányzati vezetőkre van szükség.

A kedvezőtlen, esős időjárás ellenére is sokan vettek részt a Néppárt által szervezett tüntetésen, melynek elején Vinczellér Árpád, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke elmondta: az úzvölgyi katonatemetőnél történtek mindössze következményei az elmúlt évtizedek kislépéses politikájának, melynek szomorú eredményeként fiatalok ezrei kényszerültek elhagyni szülőföldjüket. Vinczellér rámutatott: a bukaresti magyar képviselet eladta magát a mindenkori román hatalomnak, a közösség érdekképviselete helyett pedig csak saját politikai és üzleti céljaikat tartják szem előtt.

Tőkés László: „Erdélyi magyarságunk nemzeti érdekeit kell előtérbe helyeznünk!”

Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének üzenetét Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke tolmácsolta. Tőkés László üzenetében rámutatott: az Erdélyi Magyar Néppárt által kezdeményezett csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi tüntetések, valamint a székelyudvarhelyi tiltakozás is azt demonstrálja, hogy mi, erdélyi magyarok, nemet mondunk a megalkuvás és a meghátrálás önsorsrontó politikájának. „Az úzvölgyi temetőfoglalás, valamint a hasonló szaporodó esetek joggal vetik fel a kérdést: hogyan történhetett, és kik a felelősök azért, hogy ide fajult a helyzet? Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita megyei szervezetének idevágó Nyilatkozata joggal mutat rá a májusi választási kampányhisztéria álságos voltára, továbbá a Hargita Megyei Tanács azon súlyos mulasztására, mellyel a Hargita és Bákó, illetve Neamț megyék közötti határvitákat kezelte, továbbá a dormánfalviak orcátlan emlékműállítását hónapok óta zokszó nélkül eltűrte. Ennek a cinkos opportunizmusnak egyszer s mindenkorra véget kell vetnünk. Jó, hogyha az RMDSZ is az utolsó órában végre észre tér, és közös erővel keressük a megoldást a tarthatatlan Úz völgyi helyzetre! A hely magáért beszél! Gálfi Árpád polgármester méltán mondja, hogy minden önös pártérdeken felül az ő hivatása Székelyudvarhely jól felfogott érdekeit képviselni. Ehhez hasonlóan, minden pártos érdeket félretéve, az Úzvölgye vagy Beke István és Szőcs Zoltán fogsága ügyében is nekünk mindenekfölött erdélyi magyarságunk nemzeti érdekeit kell előtérbe helyeznünk” – mutatott rá Tőkés László, majd hozzátette: ennek értelmében ragaszkodnunk kell az úzvölgyi katonai temető maradéktalan helyreállításához, a június 6-i erőszakos temetőfoglalás és emlékműállítás tetteseinek a felelősségre vonásához, az abban részt vevő szélsőséges nacionalista szervezetek garázdálkodásának a megállításához és a velük cinkos állami hatóságok megrendszabályozásához. „Kiváltképpen botrányos és elítélendő egyes ortodox egyházi köröknek – nevezetesen az Ortodox Testvériség nevű vasgárdista szervezetnek – a kárhozatos eseményekben való cselekvő részvétele. A román–magyar megbékélés érdekében a Román Ortodox Egyházat szólítsuk fel arra, hogy határolódjék el az emlékműavatást szentesítő román pópák testvérietlen és Krisztus nevétől idegen magatartásától, és Ferenc pápa bukaresti üzenetének értelmében ne engedjen a gyűlölködés kultúrájának” – írta levelében az EMNT elnöke. Tőkés László üzenete végén rámutatott: az úzvölgyi helyzet megoldásának kulcsa az annak elfajulásáért elsősorban felelős szociáldemokrata kormány hatóságainak, valamint a többségi román ortodox egyháznak a kezében van. „Ezennel intézzünk felhívást hozzájuk, hogy szakítva a cseauseszkánus idők nacionálkommunista örökségével, fogadják el az erdélyi magyarság feléjük kinyújtott kezét, és hathatós módon járuljanak hozzá az úzvölgyi temetőügy, vele együtt pedig többi vitás problémánk megnyugtató rendezéséhez” – zárta gondolatait a politikus.

Gálfi Árpád: „A politikai érdekek félretételével van szükség az összefogásra!”

Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere, a tüntetés meghívott felszólalója rámutatott: bármilyen nemzetiségű állampolgár felháborodna, ha ősei sírját elfoglalnák, így nem meglepő, hogy az erdélyi magyar közösséget is érzékenyen érintették az úzvölgyi temetőnél történtek. „Ez túlmutat a román–magyar kérdésen, sőt, az emberségesség kérdésén is. Ami ott történt, az történelemhamisítás, és nem hagyhatjuk – a túlerő ellenére sem –, hogy eltöröljék múltunkat. Immár nem csak minket, élőket igyekeznek minden létező eszközzel elnyomni, de halottjainkat is háborgatják” – mondta a polgármester. „Nem hagyjuk szó nélkül a történteket, és a törvény eszközével lépünk fel a történelemhamisítók ellen! Nem fogjuk hagyni, hogy mások népesítsék be szülőföldünket, s ezért politikai érdekeket félretéve kell összefognunk. Mindenekelőtt a Székelyföld, mindenek felett az Isten” – zárta felszólalását Gálfi Árpád.

Csomortányi István: „A bukaresti politizálás keretei beszűkültek. Erős önkormányzatokra van szükség!”

„Magyarságunk – rendkívüli módon – abból is erőt tud meríteni, ha sérelem éri. Ezt bizonyítják az úzvölgyi temetőnél történtek is, melyek az utolsó cseppet jelentették abban a bizonyos pohárban, s ezért vagyunk – Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után – most Székelyudvarhely főterén is jelen. Azért vagyunk itt, hogy újra és újra kimondjuk: Románia létezése óta nem jogállam, hanem egy olyan ország, melyben egy temetőt úgy lehet meggyalázni, hogy annak semmilyen jogi következménye nincs, a felelősöket pedig mind a mai napig fedezik. Ebben az országban már-már napi rendszerességgel következnek be magyarellenes események, melyek rámutatnak a bukaresti államvezetés igazi arcára” – mondta Csomortányi István. A Néppárt elnöke párhuzamba állította az anyaországi és a romániai államépítést, melyek kapcsán kijelentette: míg Magyarország nemzeti kormánya felismerte, hogy a 21. században egy ország ereje a „kiművelt emberfők sokaságában” rejlik, addig a bukaresti román politikai elit még mindig az ország területének gyarapítására – Moldávia bekebelezésére –, a hadsereg és a titkosszolgálat folyamatos és mértéktelen pénzelésére, valamint az ortodox egyeduralom megteremtésére törekszik. „Ezek elavult, 19. századi államépítési elvek, melyek ránk és a románságra nézve is beláthatalanul káros hatást gyakorolnak. Mára már nem kérdéses, hogy a román államépítés az elmúlt száz évben megbukott, s ezt bizonyítja az a tény is, hogy a legutóbbi időkig közel ötmillió román állampolgár hagyta el szülőföldjét. Joggal merül fel a kérdés: mennyibe kerül az erdélyieknek Moldávia és az ortodox egyház támogatása, a katonaság és a titkosszolgálatok pénzelése, valamint az azokban szolgálók extranyugdíjainak előteremtése” – mutatott rá Csomortányi. A pártelnök elmondta: az erdélyi magyar érdekképviselet ügye sem áll jól, mára pedig világossá vált, hogy a bukaresti politikai közeg úgy alakult át, hogy abban a magyar képviselőkre nem sok szükség van. „A bukaresti magyar képviselet az elmúlt harminc évben folyamatosan legitimálta a román integrációs törekvéseket és megerősítette azt folyamatos hamis állítássort, hogy a romániai kisebbségek helyzetét példa értékűen sikerült megoldani. Eközben a román politikai elit elsőszámú célkitűzése mind a mai napig, hogy ez az ország egynyelvű, egyetnikumú és egyvallású legyen. Van azonban megoldás: mivel a bukaresti politizálás keretei beszűkültek, ezért erős önkormányzatokra van szükség. Ha ez az ország élhető jövőt szeretne teremteni magának, kénytelen lesz egyre több feladatot rábízni önkormányzataira. Egyértelműen látszik: Bukarest semmit nem tud megoldani, hiszen a legtöbb probléma forrása maga Bukarest. Az elkövetkező időszak feladata, hogy olyan alkalmas önkormányzati vezetőink legyenek, akik nem lopnak és másokat sem hagynak lopni” – utalt felszólalásában Csomortányi Gálfi Árpád korábbi nyilatkozatára. Beszéde végén a Néppárt elnöke hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösségnek újra fel kell fedeznie a közvetlen véleménynyilvánításhoz való jogát, s ha a közösségi érdek úgy kívánja, újra és újra utcára kell vonulni a hatékony érdekérvényesítésért. „Önálló erdélyi magyar külpolitikára van szükségünk, aláírásunkkal támogassuk a Székely Nemzeti Tanács történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, végül pedig törekednünk kell arra, hogy egy olyan új erdélyi magyar egységet teremtsünk, melynek alapját az erdélyi magyar közösség érdekeinek szolgálata alkotja” – zárta beszédét Csomortányi István.