Csíkszereda után Sepsiszentgyörgy főterén is sokan vettek részt azon az Erdélyi Magyar Néppárt által meghirdetett tüntetésen, mellyel az úzvölgyi katonatemetőnél történtekre kívánták felhívni a figyelmet, valamint Hargita megye prefektusának azonnali lemondását, a temető államosításának beszüntetését és az eredeti állapotok visszaállítását követelték, tiltakozva Bukarest magyarellenes, uszító cselekedetei és az egyértelműen történelemhamisító és kegyeletsértő történések ellen. 

Amint az már korábban is kiderült: a megmozdulás körül teljes, hárompárti egység alakult ki, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tagjai és képviselői is jelen voltak az eseményen. A székely zászlókkal és tiltakozó transzparensekkel megjelentek követelték Hargita megye prefektusának azonnali lemondását vagy leváltását, az úzvölgyi katonatemető államosításának beszüntetését, valamint az eredeti állapotok visszaállítását.

A tiltakozó megmozdulás első felszólalója Bálint József, a Néppárt háromszéki elnöke volt, aki rámutatott: a bukaresti hatalomnak nem tetszik, hogy a székelység és az erdélyi magyarság otthon érzi magát saját szülőföldjén, s ezért a hősi halottak nyugalmát is készek megzavarni. Hozzá csatlakozva Benedek Erika, a Néppárt Kovászna megyei elnöke, elmondta: az úzvölgyi temetőnél történteknek szimbolikus jelentésük van a román térfoglalást illetően, az országban egyértelműen tapasztalható, a magyar közösséget hátrányos helyzetbe kényszerítő kettős mérce, s a sorozatos jogfosztások és jogsértések is azt mutatják, Romániának nem volt elegendő az elmúlt száz év ahhoz, hogy a határain belül lévő területeket magáénak érezze. Az SZNT képviseletében Tulit Attila elmondta: Úzvölgye mára már gyűjtőfogalommá vált, s szimbóluma lett az erdélyi magyarság jogfosztott helyzetének, így a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem felszámolásának, az utcanevek helyzetének és a nyelvhasználati kérdéseknek, vagy épp a terrorizmus vádjával bebörtönzötteknek.

Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: „Mindaz, ami körülöttünk és ellenünk történik az elmúlt időszakban, az ellen nemcsak a jog eszközeivel kell harcolni, hanem ki is kell menni az utcára! Örvendünk annak, hogy tegnap sor került az első tárgyalásra a magyar és a román honvédelmi minisztérium képviselői között. A megoldásig még hosszú az út, az álláspontok keveset közeledtek, és a művelődési minisztérium minapi döntése nem segít az ügy békés rendezésében. Hogyan vehető komolyan egy olyan minisztérium, egy olyan állam, ahol visszamenőleges hatállyal hozhatnak rendeleteket?! Egy dolog legyen egyértelmű: változatlanul elvárjuk az eredeti állapot helyreállítását! A kétoldalú tárgyalások eredménye nem lehet egy olyan kompromisszum elfogadása, amely mintegy jóváhagyja – utólagosan – az elkövetett törvénytelenségeket! Ebből nem engedhetünk! Mi vagyunk a sértett fél, az pedig, aki törvénytelenséget követett el, az viselje a következményeit! Legyen végre ebből az országból olyan jogállam, ahol a tetteknek következményeik vannak – a politikusok esetében is! Ez amúgy nemcsak a mi, hanem a józan gondolkodású román többség kívánsága is!”

„Romániában állami szintre emelkedett a magyarellenesség, az úzvölgyi történések pedig csak megmutatták és mindenki számára láthatóvá tették a Bukarest vezette Románia valódi arcát” – mondta felszólalásában Csomortányi István, aki felsorolta az elmúlt néhány nap magyarellenes romániai eseményeit, majd rámutatott: bár a korábbi, csíkszeredai, tüntetés után voltak olyanok, akik azzal vádolták az esemény szervezőit, hogy elhamarkodottan cselekedtek, mára már világos, hogy olyan időszak köszöntött be az erdélyi magyarság életében, melyben nincs mód a tétlenkedésre, s az utcára vonulva is megálljt kell parancsolni a bukaresti gyűlöletkeltésnek. „Nem vitás, hogy az elmúlt harminc év legnagyobb vesztese az erdélyi magyarság. Ha pedig mindeddig Románia igyekezett leplezni velünk kapcsolatos valódi céljait, mára már a látszatra sem adnak. Bukarest érdeke, hogy ránk húzzák a terrorizmus vádját, hogy minden lehetséges módon ellehetetlenítsék a magyar oktatást, s hogy üldözzék jelképeinket. Utóbbi kapcsán szintén kettős mércét tapasztalhatunk: míg a székely és a magyar lobogót nem használhatjuk szabadon, addig az Úzvölgyében felállított emlékmű nem más, mint egy légionárius, nettó fasiszta jelkép” – jelentette ki Csomortányi, majd beszéde zárásaként elmondta: örömmel tapasztalta, hogy a Néppárt kezdeményezése körül teljes politikai összefogás formálódott, s tudni kell lerakni az új erdélyi magyar egység alapjait, melynek fókuszában kizárólag a színtiszta magyar ügy állhat.

A sepsiszentgyörgyi tiltakozó megmozdulás végén Incze Zsolt református esperes összefogásra szólított fel, s az egyórás tüntetés végén a résztvevők egymás kezét megfogva imádkoztak, majd a demonstráció a magyar és székely himnusz eléneklésével zárult.

A Néppárt vezetői az esemény végén bejelentették: folytatják a tiltakozó megmozdulások sorozatát.