Válasz Máté András Leventének

Tisztelt elnök úr!

Kissé hüledezve olvastuk hozzánk intézett nyílt levelét. Nem nagyon értjük, milyen logika mentén döntöttek úgy, hogy a kolozsvári magyarságot önmagukban, más magyarokat kirekesztve hatékonyabban tudják képviselni. Miközben a 2012-es önkormányzati listájuk rangsorolásakor éppenhogy az eddigi kudarcukat ismerték be a jelenlegi alpolgármester, László Attila hetedik helyre történő „visszaminősítésével”.

A kolozsvári magyarok – minden közvéleménykutatás tanúsága szerint – azt akarják, hogy a politikai szervezetek fogjanak végre össze. És mi ennek jegyében kezdeményeztük számtalanszor a párbeszédet.

De úgy látszik, hiába. Levelét olvasván csak az az érzés erősödött bennünk, hogy ez így a „süketek párbeszéde”. Úgy látszik, hogy az általunk kezdeményezett új egységhez, az új politikához új szótár is kell, hogy ugyanazt értsük az összefogás, együttműködés, egység szavak alatt.

Az Önök által képviselt, és nyílt levele minden szavából érezhető „régi politika” kisajátító: miközben a szavazópolgárok több mint felét elveszítette a kirekesztő magatartásával, mégis a nevükben – nem – cselekszik. Ez az út a csődbe vezetett.

Másfelől a régi politika rátelepedett mindenre, holott olyan energiák szunnyadnak a civil társadalomban, egyházaink közösségében, amelyek felszabadításával, összehangolásával csodákra lehetünk képesek. Mi erre törekszünk.

A régi politika „eredményességét” mindenki a saját bőrén érzi. Bízzuk a választókra, ítéljék meg ők maguk, hasznos és célravezető volt-e a másfél évtizedes kijárásos politika, a csődbe vezető kormányzás, vagy az, hogy a közszféra dolgozóinak és a nyugdíjasoknak az amúgy is alacsony juttatását kíméletlenül megnyirbálva rángatták volna vissza az országot a szakadék széléről.

Tisztelt elnök úr!

Az érdemi párbeszéd nem abból áll, hogy kritikátlanul helyeslünk egymásnak. Ha Önök a jogos kritikát „lejáratásnak” bélyegzik, akkor nemigen jutunk egyről a kettőre – hiszen annak semmi értelme, hogy szolgai módon minden egyes döntésüket megtapsoljuk. Azt ugyanis diktatúrának nevezzük. Emlékeztetnénk Önöket, hogy egy ilyen rendszert döntöttünk meg 1989 decemberében, és az akkori megmozdulás szikrája éppen az a Tőkés László volt, akit Ön, Máté András Levente most becsmérel.

Mintha értékzavarban szenvednének. Mi nem akarunk újabb diktatúrát. Elutasítunk minden olyan törekvést, ami korlátozza az embereket a szabad véleménynyilvánításban.

Szeretnénk, ha végre nem Önök, a régi politikusok mondanák meg, hogy mi a jó az erdélyi magyaroknak, hanem meghallgatnánk őket is. A nép sem nem gyengeelméjű, sem nem kiskorú. Döntésképes és van akarata. Figyeljünk rájuk.

Mi készen állunk most pénteken az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács által kezdeményezett nyílt egyeztetésre, hogy talán az utolsó utáni lehetőséget kihasználva eleget tehessünk a kolozsvári polgárok akaratának. Ott leszünk, hogy bátran nézhessünk a választók szemébe. És vállaljunk felelősséget a döntéseinkért.

Kiváló tisztelettel,

Gergely Balázs,
Az Erdélyi Magyar Néppárt közép-erdélyi régióelnöke