Az Erdélyi Magyar Néppárt áprilisi kongresszusán az elnökség ötről hét tagúra bővült. Milyen előnyökkel járt ez a bővítés?

Elsősorban két új taggal bővült az elnökség, ami, úgy gondolom, előny, tekintve a Néppárt egy év alatt kibővült munkáját. Másodsorban, mivel Benedek Erika az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökeként került be, lehetőség van az önkormányzati munka hatékonyabb koordinálására, és ezáltal annak beépítésére az országos tevékenységbe, lévén, hogy 2016-ig ez az a terület, ahol – bár a legtöbb helyen szerény lehetőségekkel – eredményeket lehet felmutatni, a Néppárt rátermettségét és komolyságát lehet bizonyítani; jómagam a Választmány elnökeként kerültem be, ami lehetőséget nyit a területi szervezetek hangsúlyosabb belefolyására az országos ügyekbe, valamint a szakmai irányú politizálás kiteljesedésére.

Alelnökként milyen elképzeléseket, célokat kíván megvalósítani az elkövetkezőkben? Melyek a prioritások?

A Választmány tevékenységét kell beindítani. A Választmány összetétele (megyei szervezetek vezetői, szakmai testületek képviselői, ifjúsági szervezetünk képviselői), valamint feladatköre már az első küldöttgyűlésen elfogadott Szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) szerepel, de a 2012-es év választási hajráiból adódóan a valóságban ez a testület nem működött. Az idei küldöttgyűlésen elfogadott változások mind az összetételben, mind a feladatkörben lehetővé teszik, hogy a Választmány be tudja tölteni a fő feladatát, nevezetesen, hogy a küldöttgyűlések között a párt legfelső döntéshozó szerve legyen. A legfontosabb prioritás, hogy ebben az évben a Választmány gyakorlatban is működésbe lépjen és kezdje ellátni feladatát.

Székelyföldnek három alelnöke van az elnökségben. Miben teszi ez hatékonyabbá a pártépítést, a megerősödést a régióban?

Tekintve, hogy az önkormányzati képviselőink és területi szervezeteink döntő többsége Székelyföldön van, és e két terület között elég nagyfokú természetes átfedés létezik, ezeknek az erősítése, valamint a hangsúlyosabb érdekérvényesítés országos szinten pozitívan hat vissza a helyi struktúrákra, megnyitva a gyakorlati lehetőséget új szervezetek létrehozásának, valamint egy egyre magabiztosabb, szakmailag szilárd önkormányzati gárda kialakításának. Meglátásom szerint ezt a kölcsönhatást hivatott elősegíteni a három székelyföldi alelnök.

Székelyudvarhelyiként miként látja a Néppárt pozícióját a régióban, Udvarhelyszéken, valamint székelyföldi alelnökként Székelyföldön? A Néppárt önkormányzati képviselői milyen hatékonysággal tudják képviselni a párt álláspontját, a választók érdekeit?

Udvarhelyszéken a huszonhat önkormányzati testülettel rendelkező településcsoportnak a felében van területi szervezetünk. Egy év jelenlét és önkormányzati tevékenység után azt mondhatjuk, hogy a Néppárt Udvarhelyszéken elérte azt, hogy nem elhanyagolható tényezőként tekintenek rá. Szervezeteink változó mértékben éreztetik jelenlétüket, azon kell dolgoznunk, hogy egyre több, helyi közérdekű kérdésben egyértelműen kinyilvánítsuk álláspontunkat, hogy kialakulhasson egy hangsúlyos, mérhető „Néppártos profil”, amire a jövőben építeni lehet mind a már létező szervezetek szintjén, mind pedig ott, ahol jelen pillanatban nem vagyunk jelen szervezetileg. Az önkormányzati munka szintjén, a választáson elért eredmények függvényében változó mértékben vannak felmutatható eredményeink. A legtöbb helyen ellenzékben vagyunk, ami eléggé leszűkíti a tevékenység lehetőségeit. Egyetlen községben, Felsőboldogfalván vagyunk többségben a tanácsban és alpolgármesterünk is van, itt már vannak eredmények: saját, alternatív, átláthatóbb és működőképesebb költségvetést sikerült erre az évre elfogadni, tisztázódnak az eddigi átláthatatlan vagyoni kérdések a község szintjén, stb. Összességében elmondható, hogy sikerült elérni azt az általános képet, hogy a néppárti frakciók az önkormányzatokban a törvényesség, az átláthatóság és a helyi korrupció leleplezése mellett szállnak síkra, ami a komolyságot bizonyítva elengedhetetlen feltétele a jövőben megjeleníthető választási tőke felhalmozásának.