Sajtótájékoztatót tartott Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke és Moldován Gellért Lajos, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke. A csütörtöki találkozón a városi közszállítás problémáin kívül szó volt Váradszentmárton és Nagyvárad közigazgatási egyesítéséről, az önkormányzáshoz való jog előnyeiről, s a város központi hídjának elnevezéséről is.

A sajtótájékoztató elején Moldován Gellért Lajos számos nagyváradi lakos panaszát fogalmazta meg a helyi közszállítással kapcsolatban. A politikus elmondta: bár a villamossínek egy részét felújították az elmúlt években, és új villamosokat és buszokat is beszerzett a közszállításért felelős vállalat, még mindig jó néhány elavult jármű van az utakon, melyek gyakran meghibásodnak vagy késnek. Moldován kifogásolta a buszok és villamosok tisztaságát is, valamint a vállalat alkalmazottainak viselkedését. A Néppárt nagyváradi elnöke elmondta: é tárgykörökben jövő héten írásos panasszal élnek a közszállítási vállalat illetékeseinél.

Az önkormányzatiság alapvető európai érték

Mint ismeretes, Nagyvárad városvezetése harmadjára is megpróbálkozik Váradszentmárton és Nagyvárad közigazgatási egyesítésével. Mivel az utóbbi két népszavazás – az alacsony részvétel miatt – sikertelennek bizonyult a Körös-parti városban, Ilie Bolojan polgármester ezúttal a június 5-én esedékes önkormányzati választásokkal egy időben kívánja megszervezni az össevonásról szóló népszavazást is. Csomortányi István elmondta: arra kérik a nagyváradiakat, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és voksoljanak a fúzió ellen. „Nem elsősorban a kezdeményezés nemzetiségi vonatkozásai miatt tiltakozunk a két település egyesülése ellen. Az önkormányzatiságot alapvető európai értéknek tekintjük, s amennyiben Váradszentmártont megfosztják ettől a jogától, az a helyi lakosokra – az adók várható megnövekedése és a fejlesztésekre szánt pénzek csökkenése miatt – is kedvezőtlenül hatna” – mondta Csomortányi. A politikus az RMDSZ helyi és megyei vezetőit is megszólította, mikor arra kérte a Szövetség képviselőit, hogy foglaljanak egyértelmű állást az összevonással kapcsolatban, majd abbéli reményét fejezte ki, hogy lesz olyan román politikai alakulat is, amely Váradszentmárton és Nagyvárad egyesülését ellenezve részt vállal a kezdeményezés megakadályozásában.

Ugyancsak az önkormányzatiság hiányának következményei figyelhetőek meg Székelyhíd város esetében is, ahol a nevezett településhez további 5 falu tartozik, s így egy körülbelül tizenkét ezer lelket számláló közigazgatási egységet alkotnak – mondta Csomortányi. „Az elmúlt tíz évben a nagyobb fejlesztések elkerülték a Székelyhídhoz csatolt településeket, így érthető a helyiek jogos igénye arra vonatkozóan, hogy Nagykágya és Csokaly, valamint Hegyközszentmiklós, Érköbölkút és Érolaszi két különálló községet alkossanak” – mondta a Néppárt megyei elnöke. Csomortányi hozzátette: az említett települések törekvései nem egyedülállóak, hiszen Erdőgyarak és Mezőbaj is külön községet kívánnának alkotni, elszakadva Illye községtől. „A Néppárt támogatja a helyiek kezdeményezését, s szorgalmazza, hogy mihamarabb írjanak ki népszavazást a leválásról. Mindez a helyi tanácsok hatáskörébe tartozik, a referendumok eredményeit pedig a parlamentnek kell jóváhagynia. Ugyanakkor véleménykérő aláírásgyűjtésbe is kezdünk az új községek létrehozásának ügyében, az összegyűlt szignókat pedig eljuttatjuk a június 5. után megalakuló tanácsokhoz” – mondta Csomortányi.

Van is, nincs is Szent László híd

Nagyvárad főterének felújításakor meghiúsult Szent László szobrának felállítása, a városvezetés és a helyi RMDSZ paktuma nyomán pedig mindössze a központi híd viselheti a városalapító király nevét, de az is kizárólag csak román nyelven. Csomortányi István beszámolt arról, hogy a hat nagyváradi híd közül mindössze ez az egy központi építmény viseli magyar személyiség nevét – ráadásul magyar nyelven ez esetben sem olvasható Szent László neve –, a többi öt hidat pedig román történelmi vonatkozású neveket kaptak. A Megyei Kormánybiztosi Hivatalhoz (Prefektúra) tartozó Névadó Bizottság azonban szerette volna megakadályozni a magyar király alakjának megidézését az általa alapított város központjában, így elutasították a központi híd átnevezését. Ennek okán az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete panasszal élt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, mely kilenc hónappal később elmarasztalta a Névadó Bizottságot, s arra kötelezték őket, hogy nyilvánosan kérjenek bocsánatot a helyi magyarságot súlyosan sértő tettük miatt. Csomortányi István elmondta: mindennemű diszkriminációval szemben határozott fellépésre van szükség, a szabad anyanyelvhasználatot és a város történelmi múltjának megőrzését pedig a Néppárt továbbra is prioritásként kezeli majd.