A bukaresti döntéshozók Nagyváradot és Bihar megyét hátrányosan érintő intézkedéseiről, valamint a nagyváradi zászló-ügyről tartott sajtótájékoztatót Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke.

„Az új év elején érdemes áttekintenünk mindazokat a Nagyváradot és Bihar megyét hátrányosan érintő bukaresti intézkedéseket, melyek elszenvedői az itt élők voltak. Látnunk kell: hátrányban vagyunk Románia állampolgárjaiként, erdélyiekként és erdélyi magyarokként is” – kezdte felszólalását Csomortányi István. A Néppárt Bihar megyei elnöke hozzátette: a tavalyi év első botrányos intézkedése az volt, amikor az RMDSZ támogatásával működő PSD-ALDE kormányzat csökkentette a személyi jövedelemadó értékét – 16%-ról 10%-ra –, így az önkormányzatok számára helyben tartható összegek 40%-kal csökkentek. „Nem kérdéses, hogy a személyi jövedelemadó a helyi önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása volt, így e bukaresti intézkedést nyugodtan nevezhetjük egyszerű és burkolt fiskális centralizációnak. Nagyvárad ebből adódóan 10 millió eurós kárt szenvedett” – jelentette ki Csomortányi. „Ugyanígy botrányos, hogy a legutóbbi román fejlesztési tervből Bihar megye mindössze 750 millió lejt kapott – a 40 milliárdból –, a magyar önkormányzatoknak pedig csak 194 millió lej jutott. Külön felháborító, hogy Nagyvárad egyetlen lejt sem kapott a fejlesztési tervből. Ugyanígy nem érkezet felhasználható állami forrás a legfontosabb Bihar megyei körgyűrűk megépítésére sem – Élesd és Nagyszalonta esetében például –, valamint az megyén áthaladó autópályaszakasz építését sem kezdték el” – mondta Csomortányi. A Néppárt politikusa hozzátette: a legsúlyosabb bukaresti mulasztás a kormány és a román külügy inkompetenciájáról tanúskodik. „Mára már szinte beláthatatlan messzeségbe került Románia schengeni csatlakozása. Bennünket, a határ mentén élőket, ez különösen érzékenyen érint, nem beszélve arról, hogy ez milyen komoly gazdasági károkat okoz az országnak is” – mondta Csomortányi István.

„A szabad jelképhasználat területén is áldozatai vagyunk a bukaresti döntéshozásnak. A román zászlótörvény bár rögzíti, hogy más államok lobogóit milyen körülmények között lehet használni, arra azonban nem tér ki, hogy mi van az olyan esetekben, amikor egy zászló – így a magyar lobogó is – nem csak egy ország, hanem egy Romániában élő nemzeti közösség jelképe is. A romániai szimbólumhasználat területén számtalan nem világos rendelkezés van, s ennek következménye a nagyváradi zászlógyújtogatás kapcsán kialakult és a hatóságokkal folytatott vita is” – mondta a Néppárt Bihar megyei elnöke. „Számunkra egyértelmű, hogy jelképeinket bárki és bárhol szabadon használhatja, ha pedig ebbéli jogában valakit korlátoznak, az forduljon hozzánk bátran, s meg fogjuk tenni a megfelelő jogi lépéseket. Azt is fontos látnunk, hogy a Néppárt és az RMDSZ között – a nagyváradi zászló-ügy kapcsán – nincs ellentét, legalábbis, ha a közösség előtt zajló megnyilatkozásokat vizsgáljuk. Egyformán valljuk: a magyar zászlót szabad és szükséges nyilvánosan használni. Ez a nemzeti minimum akár közös pont is lehetne, ezért állunk értetlenül az RMDSZ sárdobálása előtt. Nem értjük, a magyar zászlót ért támadást miért arra használják, hogy a Néppártot, vagy annak tisztségviselőit támadják? Egy ilyen eset után a legcélszerűbb az lenne, ha összefognánk, s megyei pártelnökökként akár közösen is fordulhatnánk a belügyminiszterhez és az igazságügyi miniszterhez. Az RMDSZ borzasztóan rossz üzenetet fogalmazott meg a helyi és az erdélyi magyarság irányába azzal, hogy egy ilyen ügyben sem képes felülemelkedni a pártpolitikai csatározásokon. Hasznos lenne, ha a mellébeszélés helyett közösen lépnénk fel az ügy mihamarabbi megoldása érdekében” – mondta Csomortányi, majd hozzátette: a gyújtogatási kísérlet kapcsán elsőként a Néppárt tett feljelentést a rendőrségen, valamint az ügyészségen is, az tény pedig, hogy a hatóságok mind a mai napig nem találták meg az elkövetőt, üzenetértékű a magyar közösség irányába.