Döntött a kormány a bérkompenzációs pályázat feltételeiről - jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Giró-Szász Andrással közösen tartott szerdai sajtótájékoztatóján. Ugyanitt a kormányszóvivő  megjegyezte: az egykulcsos adórendszer azt a célt szolgálja, hogy minél több ember, aki munkából, bérből és fizetésből él, az kiismerhető, átlátható és a munkát támogató módon adózzon.

A kormány elsődleges célja a foglalkoztatás bővítése, és egyben a jelenlegi munkahelyek megőrzése – jelentette ki Giró-Szász András. A kormányszóvivő szólt arról is, hogy emellett a kabinet egyik legfontosabb gazdasági- és társadalompolitikai célkitűzése az, hogy a Magyarországon bérből és fizetésből élők számát növelje, másrészt az, hogy kivezesse azokat az intézkedéseket, amelyek egyes társadalmi és munkavállalói csoportokat az adófizetés alól mentesítettek. Emellett fontos az is, hogy az állami szektorból a piaci szektor felé mozdítsuk el a munkaerő alkalmazásának arányait – szögezte le.

A kormányszóvivő emlékeztetett, hogy 2011-ban az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos adórendszert.  2012. január 1-jén az addigi torz adórendszer elemeit, azaz az adójóváírást és a félszuperbruttót kivezették – fogalmazott. A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a lépések azt a célt szolgálták, hogy minél több ember, aki munkából, bérből és fizetésből él, az kiismerhető, átlátható és a munkát támogató módon adózzon. Giró-Szász András  leszögezte: az egykulcsos szja-rendszer növekedést segítő adórendszer.

Egyértelmű, hogy az egykulcsos adórendszer nagyon fontos lépés a közteherviselés irányába – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Hozzátette: „2011-ben a tervezett szja- és társadalombiztosítási bevételekhez képest 60 milliárd forinttal túltejesítette az adórendszer a tervezetteket, és a bérek az előzetes várakozásokhoz képest is nagyobb arányban nőttek”.  A kormányszóvivő emlékeztetett arra is, hogy mindezek mellett a kormány két alkalommal is megnövelte a minimálbér összegét: először 73 500 forintról 78 ezerre, majd 93 ezer forintra. A garantált bérminimum pedig 89 500 forintról 94 ezerre, majd 108 ezerre nőtt.

2012. január elsejétől az öt százalék fölötti kompenzáció tekintetében a szociális hozzájárulási adóból azok a vállalkozások, akik valamennyi munkáltatójuknál végrehajtják a bérkompenzációt, leírhatják a többletigényüket – hangsúlyozta Czomba Sándor.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott, látták, hogy Magyarországon vannak olyan cégek, ahol „ez az 5 százalékos kompenzáció is komoly problémát jelentett”. Ezért kerestük a megoldás lehetőségét, hogy hogyan lehet azoknak a vállalkozásoknak segíteni, akik úgy szeretnék a munkahelyeket megtartani, vagy adott esetben fejleszteni, hogy állami segítséget kérnek a kompenzációban – fűzte hozzá. Mint mondta, már januárban jelezték, hogy szeretnék kiírni az ezzel kapcsolatos pályázatokat. A mai napon ez a kormánydöntés meg is született – hangsúlyozta Czomba.

A pályázattal kapcsolatban az államtitkár elmondta, 21 milliárd forint áll rendelkezésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy azoknak tudnak támogatást adni, akik valamennyi munkavállaló számára teljesítik a kompenzációt. Nagyon fontos az is, hogy 2012-ben az átlagos statisztikai állományi létszámuk 2011-hez képest nem csökkenhet – fűzte hozzá. Harmadik fontos elemként azt jegyezte meg, hogy 2012-ben a munkaidő-csökkentéssel érintettek létszáma nem haladhatja meg a 2011. évi átlagos állományi létszám húsz százalékát.

Czomba Sándor lényeges elemként említette, hogy az adott foglalkoztatónál a 2011-es bruttó évi átlagkereset nem éri el a 215 ezer forintot. A pályázati feltételrendszer kiemelt elemét fogja képezni, hogy a költségeken belül a bérköltségek jelentős hányadot képviseljenek – mondta az államtitkár. Magyarázatképp hozzátette: azokat a magas élőmunkaerő-igényű ágazatokban szereplő munkáltatókat kívánják támogatni, ahol nagyrészt minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatnak munkavállalókat.

A pályázható összeg - amely a de minimis szabály alá esik, azaz csekély összegű támogatásnak minősül - a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb hétezer euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet - jegyezte meg.

A kiegészítő bérkompenzáció tervezett hatásai tekintetében az államtitkár elmondta: a havi százezer forintos havi bruttó bérszínvonal mellett maximum három százalékos pályáztatás mellett nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá a 21 milliárd forintos keretösszeg.

Czomba Sándor emlékeztetett, hogy a tárca korábban is jelezte már, hogy a pályázat meghirdetéséhez jogszabály-módosításokra van szükség. Terveik szerint márciusban fogadhatja el a parlament a szükséges módosításokat. Hozzátette: legkésőbb júniusban már a munkáltatók rendelkezésére fognak állni a források a bérkiegészítésekre. Tájékoztatása szerint a pályázatokat a fővárosi és megyei munkaügyi központokhoz nyújthatják be az érintettek.

A munkaerő kölcsönzők kapcsán felmerült problémákra utalva kijelentette: a kormány elé már egy olyan anyag került, ami felvetéseikre választ ad. Hozzáfűzte: még a héten véglegesítik a szövegezést, és úgy tűnik, hogy megnyugtató módon rendezhető a probléma.

[Forrás: fidesz.hu]