Hosszúra nyúló vita után az unió pénzügyminiszterei jóváhagyták az Európai Bizottság javaslatát a Magyarországot illető kohéziós támogatások kötelezettségvállalásának részleges, 29 százalékos felfüggesztésére 2013-ra. Ezzel kapcsolatban a Tanács további 0,5 százalékos költségvetési kiigazításra vonatkozó ajánlásokat is elfogadott.

Az eredeti javaslathoz képest annyi az újdonság, hogy először nem szeptemberben, hanem június 22-én vizsgálják felül, hogy az ajánlásoknak megfelelően a magyar kormány fenntartható, konkrét intézkedéseket fogadott-e el és foganatosított, hogy elérje a 2012-es 2,5 százalékos hiánycélt, 2013-ban pedig az uniós előírás szerinti 2,2 százalék alatt tartása érdekében. Az ajánlásokban foglaltak magyar teljesítését a bizottsági elemzi, a szankciók felfüggesztéséről a pénzügyminiszterek döntenek.

A vita azért is húzódott el, mert Ausztria azt javasolta: halasszák el az eddig példátlan szankció megszavazását. Csehország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Németország is hajlandónak mutatkozott megvitatni az osztrák javaslatot, miközben Franciaország keményen védte a bizottság javaslatát, és azt, hogy még kedden dönteni kell az ügyben. A vita végén konszenzusos döntés született, úgy tudjuk, a lengyelek tartózkodtak. A vita hangulatát az is befolyásolta, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei hétfő este mozgásteret engedtek a szintén túlzottdeficit-eljárás alá tartozó Spanyolországnak, ami felvetette a kettős mérce vádját (míg hazánknak 2011-re, addig a spanyoloknak csak 2013-ra kell az uniós hiánycélt teljesítenie).

Olli Rehn pénzügyi biztos szerint a döntésnek ösztönzésként kell hatnia Magyarországra, hogy a saját költségvetési hiánycéljait hozza. A finn biztos szerint a magyar intézkedések természetének állandó jellegűnek kell lennie, azaz kerülni kell az egyszeri intézkedéseket. A dán elnökséget képviselő pénzügyminiszter, Margrethe Vastager szerint a Tanács döntése azt üzeni, „ha azt csinálod, amit mondasz”, akkor az unió azonnal felfüggeszti a szankciót. A dán elnökség szerint fontos, hogy a tagállamokat egyenlő bánásmód érje, de a szabályokat be kell tartatni. Rehn emlékeztetett: tavaly novemberben összesen öt országot szólított fel levélben megfelelő intézkedések megtételére a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatban, s csak Magyarország nem tudott megalapozott és fenntartható intézkedésekkel előrukkolni.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva a Tanács döntését ésszerűnek és az európai, illetve a magyar nemzeti érdekekkel összhangban lévőnek minősítette. – Háromórás drámai vita után érkeztünk meg ide – fogalmazott a miniszter, aki szerint a megoldás megszüntette azt a kettős mércét, „amit eddig sokan európai barátaink közül alkalmaztak”. Matolcsy szerint a megoldás a magyar gazdaságpolitika eredményeinek elismerését is jelenti. Értékelése szerint a tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország mellett, de csak a spanyolokat emelte ki, mint akik támogatták a magyar álláspontot.

Április 15-ig küldik el a magyar hatóságok a konvergenciaprogramot és a magyar strukturális reformprogramot, aminek mielőbbi elemzését vállalta a bizottság, s így Matolcsy szerint elvben lehetőség van arra, hogy a szankciókat még a június 22-i Ecofin (az unió pénzügyminisztereinek tanácsa) előtt függesztik fel. – Minden elszántságunk ott van, hogy teljesítsük a magunk által is vállalt célokat – fogalmazott a miniszter.

Lapunk kérdésére, hogy a bizottság új számításaira alapozott ajánlások miatt szükségesek lesznek-e további intézkedések, a miniszter úgy válaszolt: Magyarország strukturális reformprogramját, illetve a Széll Kálmán-tervben rögzített intézkedéseket maradéktalanul teljesíteni fogja a kormány. A Széll Kálmán-tervben foglaltak idei 83 százalékos teljesítését 100 százalék fölé viszi, és a jövő évi, jelenleg 73 százalékos teljesítést szintén 100 százalék felé viszik – magyarázta a miniszter. A bizottság eközben ennek a két programnak a részletes kifejtését várja a kormánytól.

[Forrás: Népszabadság Online]