Történelmi egyházainknak a kommunista diktatúra alatt elkobzott javainak visszaszolgáltatása pártállástól függetlenül, minden erdélyi és partiumi magyar elsődleges fontosságú ügye. Nem csupán azért, mert a tulajdonjog védelme alapvető követelménye a jogállamiságnak, hanem azért is, mert itt nem csak egyszerű egyházi javakról, hanem századok kemény munkájával megszerzett és megtartott magyar közösségi tulajdonokról van szó, melyekről, nekünk, mai utódoknak soha és semmilyen körülmények között nincs jogunk lemondani.

Ilyen közösségi vagyontárgyunk a nagyváradi pénzügyi palota impozáns Fő utcai épülete is, melyért a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye jelen pillanatban is perben áll a visszaszolgáltatásra már megszületett hivatalos döntést megtámadó Bihar Megyei Tanáccsal.

Az ügy kapcsán korábban sem volt világos, hogy az RMDSZ-vezetők által – különböző paktumok révén – komoly befolyás alatt tartott megyei tanács miért nem hagyott teret a visszaszolgáltatási döntésnek? Miért kellett az intézménynek pert indítania, amikor köztudott, hogy más ingatlanok ügyében a megyei tanácson belüli magyar lobbierő törvénytelen vagyonvesztések esetében tevőlegesen is közrejátszott? Ebben a teljesen világos és törvényes visszaszolgáltatási ügyben miért nem sikerült a magyar közösség javára fordítani a dolgok menetét?

Emlékszünk például Szabó Ödön ügyvezető elnöknek a pénzügyi palota visszaszolgáltatása mellett (főként kampányidőszakokban) tett veretes állásfoglalásaira, illetve ismerjük az egyházi ingatlanokhoz való érdekes viszonyulását is, különösen annak fényében, hogy a nagyváradi Szent László plébánia ügyében mai napig nem adott magyarázatot arra, hogyan került a plébánia nagy értékű kántorlakja családja tulajdonába.

Azonban, aki Pásztor Sándor megyei tanácselnök utóbbi sajtótájékoztatójáról olvasott, igencsak megdöbbenhetett. Az elnök úr ugyanis nemes egyszerűséggel annyit közölt, hogy ha intézménye pert nyer, akkor az épületet adminisztratív célokra fogják hasznosítani, tervei szerint a megyei tanács különböző irodáit költöztetnék oda.

Eszerint tehát a per mindenképpen folytatódik: magyar intézményvezető pereskedik magyar történelmi egyházzal. A fejlemény számunkra korántsem meglepő, megszokhattuk már a vezetői tisztségbe kerülő RMDSZ hasonló pálfordulásait. Jól tudjuk, egyet mondanak ellenzékben és kampányok alatt, és homlokegyenest mást tesznek a hatalomban.

Éppen ezért felszólítjuk Pásztor Sándort, ne tervezgesse a pénzügyi palota épületébe költöztetett tágasabb, szép új irodájának helyét, hanem intézményvezetőként magyarázkodás és félrebeszélés helyett azonnali hatállyal lépjen vissza a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye elleni pertől.

Kelt Nagyváradon, 2016. október 26-án

Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája