Azt amerikai kongresszusi képviselők pártállástól függetlenül abban egyetértenek, hogy Magyarország egy nagyon erős demokratikus hagyományokkal rendelkező ország. Nem véletlenül, hogy a magyar történelem, akárcsak az amerikai, a forradalmak és a szabadságharcok története – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Mint mondta, a republikánusoknak tetszik az, hogy a magyar alkotmány egyértelműen állást foglal az alapvető értékeket illetően.

Ugyanakkor elismerte, hogy „ami a konkrét fejleményeket illeti, vannak aggodalmak”. Ezt kongresszusi képviselők jelzik is, és nagyon örülnek, ha tárgyszerű, higgadt választ kapnak. „Azt látnunk kell, hogy akár republikánus valaki, akár demokrata, azért Magyarországról olyan nagyon alapos ismeretei nem lehetnek. Ezért nem kell megsértődni, hanem mindent meg kell tenni azért, hogy kiigazítsuk az ismereteit” – fogalmazott.

Sokszor azonban a bírálók alapvető tényekben is tévedések. Szerinte ezeket egyesek tudatosan okozzák. Elég jól azonosítható az a személyi kör, mely láthatóan mindent lehetséges energiát mozgósít annak érdekében, hogy Magyarországról a negatív hírek legyenek túlnyomó többségben, és az aggodalmakat erősítsék – hangoztatta a külügyminiszter. Mindamellett ha egy baráti országból tanács érkezik, a magyar álláspont egyértelmű: meghallgatjuk a tanácsokat és figyelembe vesszük, ha megfelel az alaptörvényünknek és a politikánknak – tette hozzá.

Martonyi János egyértelművé tette: meg van győződve arról, hogy Magyarország egyetlen euró uniós támogatást sem veszít el. Úgy vélte: megvan annak a reális esélye, hogy akár az év első felében, vagy október-novemberben a döntést megváltoztatják, és 2013. január elsejétől nem függesztik fel a kohéziós alap támogatásait.

Szerbia uniós csatlakozási folyamatáról elmondta: Magyarországnak alapvető érdeke a bővítés folytatása. Ezt bizonyította a horvát csatlakozás kapcsán – a magyar elnökség alatt sikerült lezárni a csatlakozási folyamatot. Emlékeztetett rá: Szerbia esetében rögtön jeleztük, hogy a restitúciós törvény miatt baj van. Ez a helyes eljárási szempontból, nem pedig az, hogy valaki az utolsó pillanatban kifogásokkal áll elő.

Támogatjuk Szerbia uniós tagságát, de Koszovó sem maradhat fekete folt. A bővítési folyamatot egységesen kell kezelni, hamarosan elindulnak az előkészületei annak, hogy Koszovóval is kössön az EU úgynevezett stabilitási és társulási megállapodást – hangoztatta Martonyi.

A székelyföldi autonómia megvalósításáról úgy vélekedett: A területi autonómiának bizonyos formái nemcsak hogy megvalósíthatók, ha azon a területen élő emberek túlnyomó többsége ezt igényli, hanem adott esetben erősíthetik az adott ország integritását is. Az egy további kérdés, Romániában hogy lehet ehhez eljutni. Van egy regionalizációs elképzelés, itt döntő jelentősége van annak, hogy a régiók határait miként alakítják ki. Ha létrejönne mondjuk két és fél megyéből egy székely régió, az egy jelentős körülmény lenne – vélte a külügyminiszter.

A nemzeti kisebbség jogait kulturális autonómia formájában is le kell ismerni. Romániában van egy ilyen törvényjavaslat meglehetősen régen, legalább ezt be kellene fogadni, s ha ez párosulna egy ésszerű, a kulturális szempontokat megfelelően figyelembe vevő regionalizációval, egy jelentős lépést lehetne előre tenni – emelte ki a miniszter, aki szerint az Európai Unióval szemben gyakran merül fel az a bírálat, hogy nem ad kellő figyelmet ennek a kérdésnek, de ha a tendenciát nézzük, akkor ez egyre jobban előtérbe kerül.

[Forrás: hirado.hu/Kossuth Rádió/erdely.ma]