Martonyi János külügyminiszter szerint csak az ifjúság bevonásával lehet kiutat találni a jelenlegi helyzetből, amikor "sorsfordító időket" él Európa, hiszen az ő eszméik nélkül a következő 50-60 év nem lehet sikeres.

A tárcavezető az Alpbach Magyarország rendezésében az ifjúság jövőjéről tartott keddi konferencián azt mondta, érdemes megvizsgálni, miért vannak jelen olyan nagy számban fiatalok a szélsőséges pártokban. Ugyan megpróbálhatnak kilépni a jelenlegi pártstruktúrából, de az már probléma, ha le akarják rombolni a rendszert, és "nem akarnak építeni" - mutatott rá.

Véleménye szerint ez tükröződik abban, hogy a neonáci Arany Hajnal és a radikális baloldali pártok előretörtek a hétvégi görög választásokon. Válság idején mindig markánsabbak ezek a jelenségek, de nem a válság az egyetlen ok - mondta. Hozzátette: a válságból azonban mindenképpen ki kell jutni, és "az igazságot kell keresni".

Mint emlékeztetett, 1945, az Európai Alpbach Fórum alapításának ideje és 2012 hasonlóan "sorsfordító, különleges, izgalmas idők". Most is sokat kell a gazdasággal foglalkozni, de az igazán fontos kérdések - mint fogalmazott - a gazdaságon túl vannak. Az embereknek eszmék, eszmények kellenek, és az egyesület alapítóit is ezek a célok vezérelték 67 évvel ezelőtt. Hangsúlyozta, most sem ellenségképre van szükség, hanem eszmékre, nem rombolni kell, hanem építeni.

Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter kiemelte, a fiatalok mozgástere az elmúlt évtizedekben jóval nagyobb lett, korábban ugyanis bár volt teljes foglalkoztatottság és sok szociális előny, "kemény korlátok közé" szorították a fiatalokat. Ez a mozgástér mára kitágult, "nyitva van az ország", és "nem lehet többé ketrecbe zárni a magyar fiatalokat" - mutatott rá.

Az Európai Unióról szólva azt mondta, a közösség "küszködik a pillanat kihívásaival", mert bár nagy az eszköztára és a tapasztalata a hosszú távú tervezésben, nem képes gyorsan reagálni az eseményekre, "elnehezült a szervezet". Mindazonáltal az EU ma is legfontosabb fórum Európában, és az is marad addig, amíg a vezetők ennek kereteiben közösen beszélik meg a problémáikat - vélekedett. Hozzátette: nem az unió van válságban, hanem az államok, a jóléti állam modellje és "az innovatív, de drágán termelő európai gazdaság".

Magyarországról szólva kiemelte, "nagy zaj van körülöttünk", mint mondta, az ország az elmúlt hat évben, a 2006-os események után "lesodródott az európai útról".

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a tanácskozáson kifejtette, a válság súlyos törést okozott több ország fejlődési ívében, és sokáig nagyon nehezen megoldható feladatot állít Európa elé. Mint mondta, a visegrádi országok között (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) a legrosszabb helyzetben van Magyarország, ennek az az oka, hogy a többi állam a válság előtt jobban állt. A gazdasági növekedés szempontjából is rosszul áll Magyarország, és már a válság előtt, 2004-2005 óta folyamatos a lemaradása a többi országtól. 2012-ben is folytatódik ez a trend, a különbség továbbra is fennmarad - mondta, hozzáfűzve: a kelet-közép-európai felzárkózási versenyben egyre romlik az ország pozíciója az uniós csatlakozás óta.

Ahhoz, hogy ki lehessen lábalni a válságból, Európában és az egyes országokban is olyan gazdaságpolitikára van szükség, amely összehangolja a gazdasági növekedési és fiskális szempontokat, a korábbi kiigazítások tapasztalatai alapján. Még nem láthatók a jelei annak, hogy egy ilyen politika lenne kialakulóban, inkább "a fiskális elkötelezettség" a meghatározó - hangsúlyozta.

Erhard Busek, az Európai Alpbach Fórum volt elnöke arról beszélt, hogy az évenként megrendezett nyári egyetemük célja az aktuális problémák megvitatása több szempontból. Az egészségügytől a gazdaságon át a koszovói kérdésig már sok témáról tanácskoztak a résztvevők - mondta. Mint kifejtette, a fórumra több ezer látogató érkezik több országból, egyebek mellett az arab térségből is.

Paczolay: a válságból nem lehet a jogállamiság mellőzésével kijutni

A válságból nem lehet kijutni a jogállami kritériumok mellőzésével - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke kedden Budapesten.

Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette: a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.

A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást.

Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.

A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.

A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, ezt nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.

A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti.

A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke. 
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. 
Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.

Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. 
A május 9-a, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak.

Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.

[Forrás: hirado.hu]