Flashmobot szervez az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezete május 13-án, pénteken 18.00 órakor – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Moldován Gellért Lajos. A Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke elmondta: élő lánccal veszik körbe a városházát, s így tiltakoznak amiatt, hogy a hatóságok 1000 lejre büntették Csomortányi Istvánt, a Néppárt Bihar megyei elnökét, amiért április elején kétnyelvű – Piața Unirii és Szent László tér feliratokat tartalmazó - táblát helyezett ki a városháza falára.

„A hatóságok a felirat kihelyezését követő harmincadik napon kézbesítették a büntetést, hogy ne fellebbezhessünk, ezért villámcsődülettel hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nem használhatjuk szabadon anyanyelvünket” – fogalmazott Moldován Gellér Lajos. A politikus megjegyezte: a magyar történelmi utcanévtáblák kihelyezéséért régóta küzdenek Nagyváradon, és folyamatos visszautasítással találkoznak. „Nem hivatalos táblákat akarunk kihelyezni, hanem a kisebbségi nyelvhasználat részeként, a város közterületeire tájékoztató jellegű magyar történelmi utcanévtáblákat szeretnénk” – szögezte le Moldován. 

A városi szervezet elnöke Szent László lovas szobra kapcsán elfogadhatatlanak nevezte Nagyvárad polgármesterének álláspontját, miszerint azért nem állítható fel a főtérre a szobor, mert az nem szerepelt a főtér átrendezési terveiben. „Az eredeti tervben Ferdinánd király lovas szobrának felállítása szerepelt. A kérdés az, hogy miért maradhat mégis a főtéren Vitéz Mihály lovas szobra, ha az sem szerepelt az eredeti tervekben” – hangzott el. Moldován utalt arra is, hogy civil szervezetek és a Néppárt 8000 aláírást gyűjtött össze Szent László főtéri szobráért. „Ennyi aláírást nem lehet a fiókban rejtegetni, és ha Ilie Bolojannak számítanak egy kicsit is a váradiak, akkor ezt a kérést nem utasíthatja vissza” – hangsúlyozta.

A politikus ugyanakkor elmondta: kezdeményezik a városi tanácsban, hogy a Rulikowszki temető 80 évnél idősebb sírjait műemléksírokká nyilvánítsák, és a városháza gondoskodjon a gazdátlanul marad nyughelyekről.

Zatykó Gyula, a Néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje elsőként a napokban nyilvánosságra került RMDSZ-es költekezésekről és a Communitas Alapítvány körüli botrányokról beszélt. Mint ismeretes, az RMDSZ 2009 óta kap – román állami forrásból – közpénzt 4.5—5 millió eurós nagyságrendben, melynek szétosztásáért felel. Zatykó elmondta: a www.erdely.atlatszo.hu tényfeltáró sorozatából kiderült, hogy az RMDSZ soha nem számolt el a magyar közösség felé az elköltött pénzekkel, ráadásul számos értelmezhetetlen, vagy fölösleges költekezésre is fény derült. A Néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje külön felhívta a figyelmet az RMDSZ reakcióira, melyek a tényfeltáró anyagra érkeztek: „Az RMDSZ vezérkara arrogáns módon viselkedett, s azt állítják, a pénz nekik, és nem az erdélyi magyarságnak jár. A legtisztességesebb az lenne, ha nyilvános vitát kezdeményeznének a pénzek elosztásáról a civil szervezetekkel és egyházakkal” – mondta Zatykó.

A napokban eldőlt, hogy újra megszervezik az Ilie Bolojan polgármester által már többször is kezdeményezett és mindannyiszor elbukott referendumot Szentmárton és Nagyvárad egyesüléséről, a helyhatósági választásokkal egy időben. Zatykó felháborítónak és a demokrácia megcsúfolásának nevezte, hogy az egyesüléssel kapcsolatos íveket ugyanabban a teremben adhatják le a szavazók, mint a helyhatósági választásokról szólókat. A nagyváradi polgármesterjelölt szerint számos kérdés merül fel a két szavazás összemosásával, s egyelőre senki nem lát tisztán ez ügyben. „Bolojan szándéka egyértelmű: azt szeretné, ha elegen járulnának az urnákhoz az egyesülés témakörében is, és végre érvényes legyen a referendum. Erre ez alaklommal jó esélyei is vannak. Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy Nagyváradnak közel 69%-os az eladósodottsági rátája, s ha egyesül Szentmártonnal, s az ahhoz tartozó, elmaradottabb településekkel, ez a szám még magasabb lehet” – mondta Zatykó. Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja Szentmárton és Nagyvárad egyesülése kapcsán régóta ismert: a párt helyi tisztségviselői többször is kifejtették, hogy nem támogatják a két település egyesülését, mert az nem csak a nagyváradi magyarság számarányait rontaná, de komoly többletkiadásokkal is járnak a városnak és ezáltal az adófizetőknek is.