Nagyváradon 2020-ban kizárólag a Néppártnak lesz lehetősége visszaszerezni a magyar alpolgármesteri helyet – közgyűlés a váradi Néppártnál
A kitűzött menetrend szerint február 22-én, pénteken zajlott le a Néppárt nagyváradi szervezetének tisztújító közgyűlése. Az újabb két éves mandátum lejártával a március 10-ére kitűzött megyei küldöttgyűlésig valamennyi helyi szervezet köteles saját közgyűléseit megszervezni.
A megjelent nagyszámú tagságot elsőként Moldován Lajos városi elnök fogadta, aki köszönetet mondott a tagságnak és az önkénteseknek az elmúlt két esztendőben végzett munkáért, ezek közül külön kiemelve a tavalyi magyarországi országgyűlési választásokat, ahol a szervezet önkéntesei több, mint hatezer személynek segítettek a levélszavazat sikeres célba érésében.
Zatykó Gyula országos alelnök, polgármesteri tanácsadó az eddig elért és a polgármesteri hivatalon belül kitűzött eredményekről szólt, hiszen “a szűk mozgásterünk ellenére is ma jóval több jut magyar kulturális rendezvényekre, sikerült – ha egyelőre hivatalosan még csak román formában is – az Olaszi temető nevét visszaadni, ugyanakkor a centenárium évében komoly megvalósítás volt a “parcul Mihai Viteazu” nevet megváltoztatni, áll gróf Rhédey Lajos szobra a Rhédey-kertben, van magyar programigazgató a vármúzeumban és még sorolni lehetne” – összegzett. Ma már teljesen világos, hogy a másik magyar politikai alakulat elvágta a párbeszéd lehetőségét a Nagyváradot vezető román párttal, mely egyben a megye legerősebb politikai szervezete is és emiatt Nagyváradon csakis és kizárólag akkor lesz ismét magyar alpolgármester, ha a Néppárt bekerül a városi tanácsba. A jó választási eredményt azonban nem adják ingyen, meg kell dolgoznunk a választók bizalmáért, mert a politikának a választók érdekeit kell szolgálni, nem egyesek anyagi gyarapodását, azt is mondhatnánk – Orbán Viktor miniszterelnök és Trump amerikai elnök szavait parafrazálva: Nagyvárad first, Nagyvárad az első” – zárta Zatykó.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is részt vett a tisztújító közgyűlésén, ahol köszöntötte a jelenlévőket, s beszédében kitért a RMDSZ kolozsvári kongresszusára is.
„Korábban megfogalmazott koalíciós javaslatainkat továbbra is fenntartjuk. Ezek különösen érvényesek annak fényében, hogy tudjuk: a hatályos választási törvény 20-ik szakasza mind a pártok, mind pedig a koalíciók számára 5%-ot határoz meg bejutási küszöbként a közelgő európai parlamenti választások alkalmával. Épp ezért arra kérjük az RMDSZ kongresszusának résztvevőit, hogy a közösség és ne a szűk pártérdek alapján döntsenek, kongresszusi munkálataikhoz pedig ezúton is sok sikert kívánunk” – mondta Szilágyi Zsolt. Mint ismeretes, a Néppárt koalíciós listát javasolt az RMDSZ-szel, melyen belül az RMDSZ által esélytelennek ítélt harmadik helyet kérte jelöltje számára. Szintén ismert a 2011-es Ep-választás példája, amikor is az EMNT és az RMDSZ közös listája három, kis híján négy erdélyi magyar mandátumot hozott. Sajnos egyelőre a Néppárt javaslatától mereven elzárkóznak.
A közgyűlés résztvevőit következőként Csomortányi István, a Néppárt megyei elnöke köszöntötte, aki szintén a szervezet előtt álló feladatokra tért ki. “Ki kell vezetnünk közösségünket abból a lehetetlen állapotból, hogy a magyarokat a PSD érdekei alá rendelték és ma már jóformán nem telik el nap újabb cirkusz nélkül a megyei tanács háza táján. Nekünk ipari parkokra, munkahelyekre, járható utakra és tisztességesen, átláthatóan gazdálkodó hivatalokra van szükségünk, mert a csak papíron létező autópályáktól, elkerülő utaktól, uszodáktól, kerékpárutaktól nem fognak itthon maradni fiataljaink. Folyamatosan hazudnak nekünk, majd következik a mentsük meg a magyar tanácselnöki helyet című mese is, holott ezt a helyet a PSD-vel kötött paktum szerint 2020-ban a PSD kapná meg. A következő másfél év kérdése igen egyszerű: Bihar megyét az utódkommunista PSD, vagy a szintén sok kívánni valót maga mögött hagyó PNL vezeti majd. El kell döntenünk, hogy a kettő közül melyik a kisebbik rossz és biztosítanunk kell, hogy a magyarok továbbra is benne legyenek a megye vezetésében. El kell döntenünk, hogy a fejlődő Nagyvárad, vagy a cirkuszos, bukdácsoló megyei tanács modelljére van-e szükségünk. A megye esetében nem olyan egyértelmű a helyzet, mint Nagyváradon, ahol csak a Néppárttal hajlandóak tárgyaló asztalhoz ülni a magyar alpolgármester ügyében. A megye ügye még nyitott, egy biztos, a Néppárt és a Dragnea-féle bűnőzőpárt közötti megállapodásnak nincs esélye, ahogyan a PNL-RMDSZ megállapodás is elképzelhetetlen. A szomorú, és ezt jól mutatja az Ep-választás ügye is, habár a legegyszerűbb a magyar-magyar összefogás lenne, még mindig ott tartunk, mint az előző években, inkább kevesebb magyar kerüljön a tanácsokba, de azok csakis RMDSZ-esek legyenek – összegezte Csomortányi.
A beszámolókat, köszöntőket és hozzászólásokat követően a közgyűlés megválasztotta a nagyváradi szervezet vezetőtit, újabb elnöki megbízatást kapott Moldolván Lajos, alnelnökök lettek Habinyák István és Asztalos Attila, elnökségi tagok pedig Nagy Zoltán, Dr. Balogh Árpád, Szabó Judith és Kálmán Balázs. A kiváló hangulatban telt közgyűlés alkalmával ugyancsak megválasztották a megyei küldöttgyűlés tizenkét küldöttjét is.