Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete azt javasolja a nagyváradi magyarságnak, hogy ne vegyenek részt a Váradszentmárton és Nagyvárad közigazgatási egybeolvadásáról szóló hétvégi népszavazáson, hiszen ha nem lesz meg a 30%-os részvételi arány, csupán akkor lehet érvénytelen a szavazás.

Erről Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke nyilatkozott egy hétfői sajtótájékoztatón, melyen arra is rámutatott, hogy miért fontos a váradi városvezetésnek a referendum, és ez milyen hatással lehet a népszámlálási adatokra. Ha a referendumon az „igenek” győznek, akkor a városon belül a magyarság részaránya 24,5 százalékról 22 százalékra esik vissza. Sőt, az elmúlt 25 év demográfiai adatait tekintve valószínű, hogy a 2021-es népszámlálásig az arány 20 százalék alá csökkenhet. Ez azért is aggasztó, mert több kisebbségi jog ehhez a számhoz köthető – mutatott rá Csomortányi.

Azzal kapcsolatosan, hogy a városvezetők miért ragaszkodnak a fúzióhoz, a Néppárt Bihar megyei elnöke kifejtette: a legutóbbi népszámlálási adatok szerint Nagyvárad lakossága 200 ezer alá csökkent, így bonyolultabb lett annak a lehetősége, hogy régióközponttá váljon. Két másik város van még hasonló helyzetben, Bákó és Brăila, illetve Ploieşti jelenleg még felülről súrolja a 200 ezres számot.

Csomortányi fontosnak tartotta elmondani: a város mindenkori vezetésének a magyarsággal szemben tanúsított barátságtalan viszonyulása, és az a – nem egy esetben – nacionalista, sőt sovén légkör, amit a városban teremtettek, nem kis mértékben járult ahhoz hozzá, hogy 1992-től mostanáig 30 ezerrel kevesebb magyar éljen Nagyváradon. „Hiányzik Nagyváradnak az a 30 ezer magyar, akiket gyakorlatilag elüldöztek azzal, hogy például nincs anyanyelvhasználat, vagy nem teljes körű a magyar nyelvű oktatás.” – fogalmazott. 

A mostani városvezetés a mintegy 10 ezer lakossal rendelkező Váradszentmártonnak könnyelmű ígérteket tesz annak érdekében, hogy minél több embert sikerüljön meggyőzni a fúzió szükségességéről. Azt ígérik, törvénybe foglalják, hogy a helyi adókat nem emelik meg, a nyugdíjasoknak ingyenes utazást biztosítanak, utcákat aszfaltoznak majd le, továbbá a polgármesteri hivatalnak kihelyezett irodája lesz a Nagyvárad városnegyedévé váló településen. Csomortányi szerint az idő bebizonyítja majd, hogy ezek az ígéretek nem fogják a települések lakóinak javát szolgálni, elég csak az egykori önálló település, 1956-ban Nagyváradhoz csatolt Biharpüspöki helyzetére tekinteni.

Végezetül a politikus elmondta: akár sikeres lesz a népszavazás, akár nem, hivatalosan fogják kérni, hogy Biharpüspöki esetében is érvényesítsék azokat a jogokat, amiket Szentmártonnak megígértek. Ugyanakkor indítványozni fogják a kormányhivatal (prefektúra) állásfoglalását azzal kapcsolatosan, hogy Biharpüspöki miként nyerheti vissza – egyelőre még Nagyváradon belül – települési önállóságát.

Mindezek jegyében az Erdélyi Magyar Néppárt azt javasolja a nagyváradi magyarságnak, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson, így érvénytelenítve a népszavazást. „Világos üzenet lenne a városvezetés számára, hogy vigyáznia kell a magyar közösségre, hogy a számunk ne csökkenjen tovább, hiszen a váradi magyarság pótolhatatlan érték” – fogalmazott Csomortányi.

A sajtótájékoztatón bemutatkozott az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi szervezetének új elnöke. Moldován Lajos Gellért Kristófi Kristófot váltja a tisztségben. A közelmúltban zajló tisztújításon a városi szervezet alelnökévé Kristófi Kristófot választották, elnökségi taggá pedig Nagy Zoltánt, Balogh Árpádot és Pólik Leventét. A teológiai és pedagógiai végzettségű Moldován Gellért Lajos az Ady Endre Elméleti Líceum tanára. A parlamenti választások alkalmával a Néppárt jelöltje volt a dél-bihari körzetben. Moldován úgy vélekedett: sok a teendő Nagyváradon mind a pártépítés szempontjából, mind a váradi magyarok jogait illetően. Célja, hogy a városban 15 Néppárt-körzetet alakítsanak ki, hiszen ezáltal könnyebben kapcsolatba lehet lépni az emberekkel. „Sok a szimpatizáns, de aktív tagokra van szükség” – hangsúlyozta a váradi szervezet új elnöke.