A cseh külügyminiszter szerint Magyarországgal kapcsolatban különbséget kell tenni a jogos aggodalmak és az ideológiai alapú elítélés között.

A Die Presse című osztrák napilap vasárnapi kiadásának Karel Schwarzenberg kifejtette: uniós szankcióknak nem látja értelmét. Úgy látja, hogy egyrészt a magyar miniszterelnök „provokált" néhányakat, így nem szabad csodálkoznia a következményeken. Másrészt az európai büntetőintézkedéseket Magyarország ellen „nem tartja éppen értelmesnek", ahogy a 2000-ben az Osztrák Néppártnak az Osztrák Szabadságpárttal kötött koalíciója miatti diplomáciai „szankciókat" sem tartotta annak.

"Ha valaki örömmel provokál, nem szabad meglepődnie, ha itt vagy ott ellenállásba ütközik" – folytatta. „Mindenesetre – mondta – differenciáltabban kell folynia a vitának, és különbséget kell tenni a szabadság korlátozását illető jogos aggodalmak...és a tisztán ideológiai alapon való elítélés között". Magyarország esetében mindkettő előfordul – tette hozzá. Az ideológiai indíttatásra az alkotmányt említette példaként. Ennek szóhasználata Schwarzenberget kicsit a XIX. századra, kicsit az 1934 és 1938 közötti osztrák államberendezkedésre emlékezteti. „Természetesen ez provokál" – mondta.

Schwarzenberg a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését helyes lépésnek tartja. Közép-Európában sok bíró „a kommunizmus korának maradványa", akik jogfelfogásukat egy bizonyos időszakban alakították ki – vélekedett. Alapjában véve helyes dolog ezt a generációt mihamarabb nyugdíjba küldeni – jelentette ki. Hozzátette: ezt azonban nehéz egy hollandnak vagy egy britnek megmagyarázni.

A kohéziós források kérdésében Csehország „szorosan együttműködik a Visegrádi Csoporttal" – mondta. Hozzátette, soha nem volt még a történelemben olyan jó Csehország viszonya Magyarországgal, mint ma. Ennek oka szerinte az, hogy nincsenek közös határok. „Most, hogy nem vagyunk szomszédok, természetesen nagyon könnyű kiváló viszonyt ápolnunk egymással" – fogalmazott.

Az euró válságát a cseh külügyek vezetője szerint elsősorban a politikusoknak az elmúlt harminc évben tanúsított „felelőtlensége" okozta. A miniszter úgy vélekedett, hogy legkorábban 2015-ben vagy 2016-ban lehet Csehország euróövezeti csatlakozásáról beszélni.

[Forrás: MTI/erdely.ma]