Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni - szögezte le ünnepi beszédében Orbán Viktor a Kossuth téren.

Ez a nap a szabadságharcosok napja. Ez a tér a szabadságharcosok tere. És azért jöttünk ma éppen ide, mert mi, magyarok a szabadságharcok népe vagyunk – fogalmazott Orbán Viktor, leszögezve: mi, ma élő magyarok 48 politikai és szellemi örökösei vagyunk. 1848 politikai és szellemi programja úgy hangzott: nem leszünk gyarmat. A magyarok programja és kívánsága 2012-ben így hangzik: nem leszünk gyarmat – húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor külön köszöntötte azokat, akik a januári békemenetben kiálltak Magyarország szabadságáért és függetlenségéért, és ezzel kiálltak egymás mellett is. Magyarország a rá nehezedő nemzetközi nyomással és diktátumokkal szemben nem tudta volna felvenni a kesztyűt 2011-2012 telén, ha nem lépnek sorompóba százezrek, hogy tudtára adják mindenkinek: a magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni. Nem fogják feladni sem a függetlenségüket, sem a szabadságukat, és ezért nem fogják feladni a húsz év után végre valahára megszült alkotmányukat sem. Köszönet a kiállásért – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő szerint jó okunk van arra, hogy 164 év után is kövessük a 48-asok példáját. Mit mondanánk mi, mai magyarok a 48-asoknak? Tarjuk-e még az esküt? Szabad-e ma a magyar? Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek a saját otthon csak vágyálom? Szabad-e az a magyar, aki háromszor is meggondolja, vállaljon-e újabb gyermeket? Szabad-e az a magyar, aki évek óta nem talál munkát? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Szabad-e az a ország, ahol minden száz jövedelemadó forintból 90 a hitelezőkhöz kerül? Szabad-e az az ország, amely szilárd talaj helyett adósság-ingoványon áll? – sorolta a miniszterelnök. A "nagy március" óta sohasem voltunk még ilyen közel a szabadsághoz, mert még sohasem voltunk olyan egységesek, mint ma - szögezte le Orbán Viktor.

„Nem ajándékba kértük a felemelkedést”

Még sohasem állt ennyi politikai, alkotmányos és gazdasági eszköz a rendelkezésünkre, hogy kitörjünk a kiszolgáltatottságból – fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: ma már elegen és elég elszántak vagyunk, hogy a szabadságjogaink után kivívjuk a szabad magyar életet is.

Megjegyezte, hogy a szabadság azt is jelenti, hogy nemzetünk nem alábbvaló másoknál, és hogy nekünk is kijár a tisztelet – hangsúlyozta. A kormányfő hozzáfűzte: magunknak, magunkért dolgozunk, és nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket. „Mi nem ajándékba kértük a felemelkedést, sem a jó életet, sem a sikert. Mi mindig dolgoztunk és dolgozunk érte ma is. Csak az adósságból való kijutás méltányos esélyét akarjuk ma is” – mutatott rá ünnepi beszédében Orbán Viktor.

Az új alaptörvényről szólva kiemelte: "nincs szükségünk szamárvezetőre, és nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem". Ezzel összefüggésben kifejtette: ismerve a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, azt felismerjük akkor is, ha nem vállapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik.

„Mi azt akarjuk, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon, ezért az alaptörvényt megvédjük” – húzta alá. Hozzáfűzte: tisztában vagyunk a feladat súlyával, ezért most egyszerre van szükségünk a radikális Petőfire, a tettrekész Kossuthra és a bölcs Széchenyire.

„Krasznahorka égő várának fényénél, a nemzetközi pénzügyi rendszer felől érkező morajban, az európai gazdasági válság hullámainak kellős közepén meg kell válaszolnunk a legnagyobb kérdést: elfogadjuk-e a szemfödélig tartó kiszolgáltatottságot, avagy azokra az erényekre támaszkodunk, amelyek a magyart magyarrá, a szuverenitást szuverenitássá, és a történelmet történelemmé teszik” – fogalmazott a miniszterelnök.

"Szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot"

Orbán Viktor úgy folytatta: nem szégyelljük, hogy nagy szívünk van, amely nem tűri sokáig az igazságtalanságot, amely olykor kihívja maga ellen a sors balítéletét. Hozzátette: hibátlan nemzetek nincsenek, így természetesnek vesszük azt is, hogy a magyarokat is lehet szeretni vagy nem szeretni. Egyet azonban senki sem vitathat: azt, hogy szabadságharcaink mindig előrébb vitték a világot – utalt a miniszterelnök arra, hogy a 48-as forradalom a feudalizmust kezdte ki, míg 56 a szovjet világrendet.

Az európai bürokraták ma is gyanakodva néznek ránk, mert azt mondjuk: új utak kellenek. Azt mondjuk, ki kell törni az adósság börtönéből, és azt is mondjuk, Európát csak az erős nemzetek tehetik újra naggyá – mondta Orbán Viktor.

A feudalizmust nem a hűbérurak számolták fel, a kommunizmust pedig nem a párttitkárok rombolták le. A spekulánsok uralmát sem a spekulánsok vagy a bürokraták fogják felszámolni, és a bajba jutott Európa árokba csúszott szekerét sem ők emelik majd ki – folytatta a miniszterelnök. Nem ők, hanem a munkából, a személyes erőfeszítéseikből élő európai polgárok. Most az ő világuknak kell jönnie, mert ha nem így lesz, Európának befellegzett – mutatott rá a kormányfő. Már a márciusi ifjak látták, amit ma Európában sokan nem akarnak észre venni; hogy a pénzügyi függetlenség a szabadság feltétele. Ezért kellett a tizenkét pont közé kerülnie a Nemzeti Bankra vonatkozó mellőzhetetlen követelésnek – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Hozzátette, a márciusi ifjak ismerték a Nemzeti Bank ügyének súlyát. Tudták, nem az a független Nemzeti Bank, amelyik a nemzetétől független. Az a Nemzeti Bank független, amely az idegen érdekektől megvédi a nemzet gazdaságát - szögezte le. Ők is tudták, mi is tudjuk, józan ember nem adja a kamra kulcsát a szomszédjának – jelentette ki a kormányfő.

Nem vagyunk egyedül

Sokszor tűnik úgy, hogy a magyarok egyedül maradnak szabadságharcaikban. De mi tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Ma is vannak lengyel Bem apók, francia Guyon Richárdok, szerb Damjanich Jánosok, német-osztrák Leiningen Károlyok – hangsúlyozta a miniszterelnök. Elmondta, ma is kiállnak mellettünk cseh, lett, szlovén és román barátaink, és velünk ünnepelnek litván és lengyel barátaink. Dicsőség Litvániának, Isten éltesse Lengyelországot! – intézte szavait a lengyel és litván hallgatósághoz Orbán Viktor.

A miniszterelnök ezt követően a magyar szabadságharcban részt vevő lengyel légió jelmondatát idézte: Za wolność naszą i waszą! , azaz: a mi szabadságunkért és a tiétekért.

Úgy folytatta: velünk, magyarokkal van az a „sok tízmilliós, csendben tűrő, rejtett Európa is”, amely ragaszkodik a nemzeti szuverenitáshoz, és hisz a keresztény erényekben, a bátorságban, a becsületben, a hűségben, és az irgalomban. Felidézte, sokan vannak, akik még emlékeznek 56-ra, és azt gondolják: a magyaroknak igazuk volt. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a magyarok azért váltottak ki tiszteletet más népek előtt, mert mi magyarok képesek vagyunk erős sodrású birodalmak igazságtalanságaival is dacolni.

Temérdek igazságtalanság érte a magyarokat az elmúlt másfélszáz évben, és sok igazságtalansággal nézünk szembe ma is. Pedig mi soha nem kívántuk a másét, és senkinek sem akartuk megmondani, hogyan éljen és mit gondoljon, mégis többször áldozatául estünk a világpolitikai széljárás irányváltásainak. Mégsem engedhetünk a csábításnak, hogy az olcsó önsajnálat „szélcsendes, és langyos vizű kikötőjébe kormányozzuk Magyarország hajóját” – jelentette ki a kormányfő.

Bátorság és erő kell

Az előző gondolat kapcsán hozzáfűzte: az önsajnálat, az áldozati méltatlankodás a vesztesek szokása; semmi köze a 48-asok, az 56-osok, a szabadságharcosok bátorságához, tetterős életösztöneihez.

Ha mindenki áldozatnak érzi magát, hogy jutunk ki a bajból?  Ha mindenki áldozatnak érzi magát, ki fog itt dolgozni? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. Az önsajnálat legyengít, felpuhítja a csontot és gyávává aszalja a jellemet – fogalmazott a kormányfő, hozzátéve: a győzelemhez, a sikerhez, a méltányos bánásmód kiharcolásához bátorság és erő kell. Orbán Viktor arról is beszélt, a „modern kor gyarmatosítói” türelemmel cserkészik be áldozataikat, „elaltatják és lassan emésztik fel” a kiszemelt nemzetek életösztönét és ellenállását. Így süllyednek kiszolgáltatottságba hajdanvolt büszke és erős nemzetek. Így jutnak oda, hogy nem életük munkájának megérdemelt gyümölcsét hagyják örökül, hanem a visszafizethetetlenné dagadt hiteleiket, és saját sorsuk kilátástalanságát – mondta a kormányfő. Megjegyezte: mi, magyarok is így jártunk 2002 után, mert a kényelmes hitelek szép lassan kiszolgáltatottá tettek minket.

Talán vannak, akikben felötlik, hogy, ilyen nehéz, válsággal sújtott időkben okos dolog-e a szabadságharc – tette fel a kérdést Orbán Viktor, kinek megfogalmazása szerint a szabadság nem a jólétben élők luxusa, ahogy az emberi méltóság sem a jómódúak kiváltsága. Minden, amire vágyunk, csak a szabadságból nőhet ki – húzta alá.

Orbán Viktor szerint a szabadságharc értelme nem maga a harc, hanem az azt követő időszak. Nem elég a rosszat leszavazni, le is kell győzni, és nem elég legyőzni, meg is kell teremteni a jót, hogy a rossz ne tudjon visszatérni – hangsúlyozta, hozzátéve, a kormány sokat tett ennek érdekében az elmúlt másfél évben. Emlékeztetett, családok százezreit szabadították ki az adósságcsapdából, bevonták a bankokat és a multikat a közteherviselésbe. Van már időtálló alkotmányunk, és lebontottuk az utolsó gátakat is a nemzethatárok újraegyesítése előtt – fogalmazott.

„Egyenlőséget követelünk a magyarnak!”

Mi még emlékszünk a tanításra: az igazság tesz szabaddá – folytatta Orbán Viktor. Mint mondta, hazánknak szüksége van gazdasági sikerekre, jobb tanügyre, egészségügyi ellátásra, és magasabb bérekre. De leginkább igazságra van szüksége, mert túl sokat hazudtak neki és róla – fűzte hozzá a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett egy korábbi március 15-i ünnepségre, ahol azt mondta, a döntő győzelemhez először minden magyarnak magában kell végrehajtania azt a gyökeres változást, „amellyel végérvényesen a becsület, a szorgalom, a munka, és ezzel a haza mellé áll”.

Úgy fogalmazott, Magyarország sokat változott az elmúlt két év alatt, ám ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állnunk. Itt tartunk most – szögezte le. Mi megértjük, hogy Európának sok baja van, csikorognak a fogaskerekek, feszülnek az inak; de ezer éves európai nemzetként van egy követelésünk: egyenlőséget követelünk a magyarnak – jelentette ki a miniszterelnök. Nem leszünk másodrendű európai polgárok – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Európa felemelkedése elválaszthatatlan egymástól. Nem örülünk, de megértjük, hogy az európai szövetség nem szentek szövetsége; de azt nem nézhetjük ölbe tett kézzel, hogy bármely politikai és szellemi irányzat egy szentségtelen szövetséget erőltessen Európára – hangsúlyozta Orbán Viktor. Szavai szerint Európa nem adhatja meg és fel önmagát. Ez Európa vereségéhez és bukásához vezetne, ezért nem hagyhat egész országokat az út szélén – szögezte le a miniszterelnök.

A kormányfő rámutatott, a nemzet szabadsága sok millió ember személyes szabadságából áll össze, ez az erő viszi előre a nemzetek szabadságharcait.  Mint mondta, nemzetünk bátorsága a magyarok személyes bátorságának összege. Amikor tisztelgünk a bátrak előtt, rájuk gondolunk: azokra, akik kitartóan vívják a hétköznapok csatáit. Korán kelnek, dolgoznak, küzdenek a családjukért, vállalkoznak, terveznek, új utakat keresnek és törnek, ha nincs járható út – sorolta. Ők azok, akik nem viselik el a sodródást, akik döntenek és cselekednek, nem várják, hogy mások döntsenek helyettük – emelte ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott, ezek az emberek kiállnak magukért, a családjukért, a nemzetükért. Ők azok, akik nem kérnek mást a világtól, csak igazságot, igazságot Magyarországnak. Ők nyerik meg a csatákat az egész nemzetnek – jelentette ki. Így volt egy 1848-ban és így van ez ma is – fűzte hozzá.

Dicsőség a bátraknak! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! – zárta beszédét a kormányfő.

[Forrás: fidesz.hu]