A miniszterelnök kijelentette: a kétharmados szabályok fenntartásának előnyét az igazságszolgáltatás is érezni fogja.

A kormány elkötelezett abban, hogy "a Kúria a régi fényében ragyoghasson", ezért készen áll megtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa - közölte a miniszterelnök kedden Budapesten, a Kúria másfél évszázaddal ezelőtti visszaállítása alkalmából tartott teljes ülésen.

A kormányfő szólt a bírák nyugdíjazásának új szabályairól is, velük kapcsolatban azt mondta, tisztában vannak a változás okozta sérelmekkel, de a parlament és a kormány a módosítást nem az igazságszolgáltatási reform, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Hangsúlyozta, hogy minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekednek, és tisztelettel tekintenek a munkájukra. Orbán Viktor kitért arra is, hogy "a mostani kétharmad után is van élet", és szerinte a kétharmados szabályok fenntartása folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni.

A miniszterelnök ismét beszélt arról, hogy Európa válsága miatt a jövőben nem lehet majd úgy élni, ahogyan eddig. Új európai rend fog kialakulni, amelyben új erőcentrumok jelennek meg, egyes államok felemelkednek, mások hátrébb sorolódnak - mondta, Magyarországra rátérve pedig megállapította: a 2010-ben kétharmados többséggel megválasztott Országgyűlés vállalta a megújulás felelősségét, az eszközöket "jól-rosszul használjuk", erről mindenkinek meglehet a maga véleménye.

Az igazságszolgáltatás átalakításával kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélekedett, a határozott és megalapozott értékeléshez hosszabb időre lesz szükség. Jelezte: a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttek, hogy "a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani". Felidézte: a parlament megalakulásakor választ kellett adniuk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttek - bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett -, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. "Ehhez értünk, ezt ismerjük" - tette hozzá.

Emlékeztetett a kormányfő arra a döntésükre is, hogy az ügyészséget nem rendelik a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzelték, hogy az igazságszolgáltatás kormány előtti felelősségét állapítják meg, hanem azt is "inkább a parlament kezében hagyták".

Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan életbe lépő új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka - összegezte véleményét Orbán Viktor, aki a beszédét azzal zárta, bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, de van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. "Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot" - fogalmazott a kormányfő.

Darák: A Kúriának nemzetmegtartó szerepe van

Az évezredes múltra visszatekintő Kúria nemzetmegtartó szerepét hangsúlyozta Darák Péter, a Kúria elnöke a legfelsőbb bíróság ünnepi teljes ülésén kedden.

Darák Péter idézte a Kúriának korábban otthont adó, a Parlamenttel szemközti épületre vésett jelmondatot, amely szerint "az igazság a hatalom talpköve", és kijelentette: minden erejével azon lesz, hogy Magyarország valamennyi bíróságán igazságos és megnyugtató ítéletek szülessenek.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ünnepi beszédében annak fontosságát emelte ki, hogy az igazságszolgáltatás alapos és gyors munkát végezzen, amelyet a társadalom megnyugvással fogad, mert bizalommal van a bíróságok iránt. Polt Péter legfőbb ügyész a nagy elődöket idézve azt hangsúlyozta: az ügyész nem ellenség, nem a büntetést, hanem az igazságot keresi, a megsértett jogrend számára az elégtételt.

Az ünnepi teljes ülést abból az alkalomból tartották, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követő önkényuralom után, másfél évszázada, 1861. április 3-án állították vissza a Kúriát.

[Forrás: hirado.hu]