Az MTA elnöke szerint az a legfontosabb, hogy a Lendület-programmal itthon tartsák a legtehetségesebb magyar kutatókat.

Az utóbbi ötven évben a legnagyobb struktúraátalakítás történt meg a Magyar Tudományos Akadémián a kutatói hálózat átszervezésével – jelentette ki Pálinkás József, az MTA elnöke az m1 Az este című műsorában.

Mint ismert: 58 költségvetési szerv helyett 23 jött létre. Az összevonást Pálinkás azzal indokolta, hogy a változó feltételekhez egy kis kutatócsoport nem tud alkalmazkodni. Ráadásul így kevesebbet költenek adminisztrációra, és többet költenek kutatásokra. Csak az adminisztrációs költségeken 2011-ben százmillió forintot spóroltak meg, idén pedig ez az összeg félmilliárd forintra tehető. Ebből lehet működtetni 20 kutatócsoportot – érvelt az MTA elnöke.

Elismerte azt, hogy az összevonás érdeksérelmeket okozott, de így olyan kutatóintézetek jöttek létre, melyek eredményesen tudnak pályázni, és a fiataloknak lehetőséget adnak. Nem arról van szó, hogy intézetben megvárjuk, míg a vezető olyan öreg lesz, hogy magától mondja, jöhet a következő hatvanvalahány éves utód, hanem ehelyett 45 éves korában lehet valaki vezető, amikor ott vannak előtte az ambíciók. Mindenki így csinálja, a Max Planck Intézet is így csinálja, nincs más út, nekünk is ezt kell csinálni – szögezte le Pálinkás.

Beszélt arról is, hogy a Lendület-programra, melynek az a célja, hogy fiatal kutatókat hozzanak haza, illetve tartsanak itthon, külön forrást kapott az MTA. Az intézmény költségvetése 7,7 milliárd forinttal nőtt a költségvetésük (plusz 1,4 milliárd forintot fordíthatnak elektronikus információszolgáltatásra), ebből 1,2 milliárd forint fordítható a fiatal kutatók megtartására. Mint mondta: erre a célra már 2011-ben is már 600 millió forintot kaptak.  A fiatal kutatók fizetése 840 ezer forint, és egy Lendület-pályázatban egymillió euróhoz juthatnak öt évre. Az európai pályázatokon hasonló összeg nyerhető el, van olyan magyar kutató, aki mindkét forrásból pályázati pénzhez jutott – jegyezte meg Pálinkás.

Nekünk az a legfontosabb, hogy ezek a kutatók Magyarországon maradjanak, hiszen az Európai Unión belül oda mehetnének, ahová csak akarnak. A lényeg az, hogy a legtehetségesebb magyar kutatóknak lehetőséget adjunk, és legyen újra Lovász László, Szemerédi Endre és Szentágothai János – fogalmazott az akadémiai elnök.

[Forrás: hirado.hu]