Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezetének elnöke tartottak sajtótájékoztatót a párt nagyváradi székházában. Az eseményen szó volt Nagyvárad különböző fontos beruházásairól, valamint az immáron elfogadott büntetőtörvénykönyvről is.

A nagyváradi városháza felújításra szorul, amelyet az intézmény saját forrásból valósít meg, összesen 19,6 millió lej értékben. A tervek már készen állnak, de a munkálatoknak még nincs kivitelezője. Az épületet kívülről teljesen felújítják és a belső terekben is változásokra kerül sor: a munkálatok ősszel, vagy legkésőbb 2019 tavaszán kezdődnek. A tervek szerint az épületet az eredeti állapothoz legközelebb álló módon fogják helyreállítani, felújítva az épület homlokzatán található szobrokat is. A jelenlegi polgármesteri irodát szintén eredeti állapotába állítják vissza és múzeummá tervezik alakítani, továbbá az ülésterembe is visszakerül az eredeti bútorzat mása, a korábbi, a magyar országház patkós ülőhely elrendezését idézve. A felújítást követően eredeti méretében kerül vissza az ülésterembe Bihari Sándor, Luxemburgi Zsigmond és Ulászló lengyel király találkozását ábrázoló festményének másolata. A polgármester irodáját a múlt század elei stílusban akarják átalakítani, azonban a benne levő egykori bútorzat rekonstrukciójához a nagyváradiak segítségét kérik. „Akinek van fényképe a polgármesteri szoba bútorzatáról, illetve az épület belső tereiről megkérjük, hozza be irodánkba, ezzel is segítve a munkálatokat” – kérte Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke. Csomortányi István elmondta: a felújítás kapcsán javasolták, hogy az egykori turul szobrot is helyezzék vissza a homlokzatra, ám ezzel kapcsolatban egyelőre nem született döntés.

A nagyváradi vár két, a főkaput szegélyező bástyáinak felújítására is sor kerül az elkövetkező 30 hónapban, amelyet európai uniós pályázatból és a városi költségvetésből is fedeznek majd – a felújítás összköltsége 12,4 millió lej. A folyamatnak eddig a megvalósíthatósági tanulmánya és a műszaki terve van meg, eszerint tehát a Csonka-bástya és a Bethlen-bástya közötti várfalat is felújítják. Az úgynevezett I. Épület, egykori istálló, kiállítótérré és konferenciateremmé alakul. Eredetileg RO-HU határon átnyúló közös uniós pályázat keretei között mind az öt bástyát és valamennyi várfalszakaszt szerették volna felújítani, azonban mivel a kiírás szerint a Bihar Megyei Tanácsnak elsőbbsége van a város benyújtott pályázatához képest, a megye pályázata nyomán a Körösvidéki Múzeum bútorvásárlására írt pályázata nyert. Zatykó Gyula közölte: javaslatára elfogadták, hogy a nyári színházat is fel kell újítani és fölé egy a műemléki követelményeknek megfelelő, szétszerelhető fedőszerkezetet is fognak építeni, hogy akár esős, akár erős napsütéses időben is használható legyen.

A városi kórházat is felújítják, amely 7.9 millió eurós terv alapján készül el – várhatóan 24 hónap alatt. A kórház energetikai felújítása magába foglalja a külső szigetelést, a nyílászárók cseréjét és a vezetékek felújítását. A XXI. századi technológia felhasználásával fog újjáépülni a fűtés- és a szellőzőrendszer, amelyhez geotermális energiákat is felhasználnak majd, valamint a világító- és villamoshálózatokhoz napelemeket fognak felszerelni az épület tetőterén.

A büntetőtörvénykönyvről

Kedden a szenátus, szerdán pedig az alsóház fogadta el büntetőtörvénykönyv módosítását. Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke kihangsúlyozta: „ellenezzük, hogy álságos módon, az emberi jogokra hivatkozva módosítsák a büntetőtörvénykönyvet, miközben a napnál világosabb, hogy így akarják menteni a korrupt politikusokat. Nem tudunk egyet érteni a PSD-ALDE-RMDSZ szövetségnek a korrupt politikusokat mentő törvénymódosításával.” A néppárti politikus elmondása szerint a módosítás nem lett volna lehetséges a magyar honatyák részvétele nélkül: ha a magyar szenátorok az ellenzéki szenátorral együtt bojkottálták volna a törvénykönyvről való szavazást, nem lett volna meg a szavazáshoz szükséges minimális létszám. „Egyes paragrafusokon messziről látszik, hogy személyre szabva készültek, például amely lehetővé teszi, hogy Dragnea szocialista pártelnököt ne ítéljék el hivatali visszaélésért, hiszen az ő javára a hivatali visszaélés fogalmát is módosították” – jelentette ki Csomortányi. A büntetőtörvénykönyv módosítása a polgárok kárára van. A hivatali visszaélésről szóló passzust egyebek mellett úgy módosították, hogy az 1900 lej összeghatár alatt okozott károk számonkérhetetlenek így, ha egy hivatalnok bármilyen okból megtagadja vagy hibásan végzi az ügyintézést, akkor nem lehet őt számon kérni. Ez a visszaélés érvényes lehet a gyermeknevelési támogatástól kezdődően egészen a földalapú támogatásokig bármire. „Szégyenletesnek tartjuk, hogy ebben az ügyben magyar képviselők is részt vettek. Abban bízunk, hogy a módosítások elbuknak az alkotmánybíróságon” – közölte Csomortányi.