Surányi: nem célszerű idő előtt belépni az eurózónába
A Közgazdasági Szemle különszámot jelentetett meg arról, hogy újragondolják az euró magyarországi bevezetését.Surányi György szerint azonban a fejletlenebb gazdaságoknak nem célszerű idő előtt belépni az eurózónába.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, a CIB Bank elnöke a Duna Televízió közbeszéd című műsorában a görög választási eredményekkel kapcsolatban azt mondta: tény, hogy Görögország már három évvel ezelőtt is fizetésképtelen volt, a görög nemzeti össztermék, a görög nemzeti jövedelem lényegesen kisebb annál, mint amit kimutatnak, ezt a nagy növekedést egyértelműen külső eladósodásból, külföld finanszírozásából hozták létre. Most, hogy a visszautat meg kell tenni, mind emberileg, mind politikailag és gazdaságilag is roppant fájdalmas – fogalmazott Surányi György.
Az euró magyarországi bevezetésével kapcsolatos kérdésre a CIB Bank elnöke kifejtette: régóra úgy látja, hogy azon országoknak, melyek reálfejlettsége lényegesen elmarad az európai monetáris unióba tömörült legfejlettebb gazdaságokhoz képest, azoknak a mai feltételrendszerben - melyet a maastrichti egyezmény és a stabilitási és növekedési paktum határoz meg – nem célszerű idő előtt belépni az eurózónába.
Surányi György ugyan pozitív célnak tartja az eurózónába való törekvést, azonban véleménye szerint, ha nincs fiskális költségvetési unió, bankunió és közös betétbiztosítási rendszer, közös bankfelügyelet, valamint közös európai adósságpapír, akkor ezek hiányát csak olyan művi szabályokkal lehetne helyettesíteni, amelyek „életidegenek”. „Vagy azért, mert túlságosan leegyszerűsítőek, vagy azért, mert túlságosan a részletekbe mennek, és ilyenkor a gazdaság mindennapi lüktetése, változása nem teszi lehetővé, hogy ezek működjenek” – fejtette ki.
Mint mondta, nem arról van szó, hogy túl szigorúak a szabályok az eurózónában. A probléma Surányi szerint az, hogy ellentmondásos a szabályrendszer. „A költségvetéseknek egyensúlyban kell lennie. Ha ezt a szabályt mindenki betartaná, akkor miért van szükség 60 százalékos államadósság engedélyezésére?” – tette fel a kérdést a CIB Bank elnöke hozzátéve, ha ez így működne, pár évtized alatt megszűnne az államadósság, ez azonban káoszhoz, csődhöz vezetne a teljes pénzügyi rendszerben.
A szabályok tehát nincsenek jól átgondolva - folytatta Surányi - , a politikai uniót és a fiskális uniót véleménye szerint „imitálni", helyettesíteni próbálják - szerinte inkább rosszul, mint jól. "Ennek pedig olyan következményei vannak, mint például Írország és Spanyolország esete, akik látszólag brilliánsan teljesítették az összes kritériumot, most azonban válságban vannak. A legfontosabb külső egyensúlyi indikátor tehát hiányzik a rendszerből" – fejtette ki Surányi György.
Kiemelte: ha egy ország külföld felé eladósodik, akkor mindegy, hogy az állam, vagy a lakosság halmozott-e fel nagy hiányokat. A cégek eladósodása esetében ugyanakkor Surányi elmondása szerint más a helyzet: szerinte, ha a vállalatok azért vettek fel hitelt, hogy például az exportszektorba beruházásokba hajtsanak végre, akkor jó eséllyel kitermelődik a versenyképesség javulásával.
Azonban ha az ún. non-tradeable, vagyis nem kereskedelmi ágazatokban tevékenykedő cégek vesznek fel hitelt, és nem az exportszektorban tevékenykedő vállalatok, akkor az ugyanolyan káros tud lenni az ország szempontjából, mintha az állam adósodna el - hangsúlyozta.
Magyarországgal kapcsolatban Surányi György azt mondta: a fenntartható növekedésnek az egyik kulcspontja szerinte az, hogy a külső egyensúly fenntartható legyen.
Túlköltekezett az állam és a lakosság
„Magyarország 2001 és 2008 között olyan pályán mozgott, ahol a külső egyensúly nem volt fenntartható. Ez részben abból következett, hogy az állam túlköltekezett, de abból is, hogy a monetáris politika hatására a lakosság is túlköltekezett” – magyarázta Surányi. Hozzátette: ekkor túl erős volt a forint, nagy volt a kamatkülönbözet, ami arra ösztönözte a gazdaság szereplőit, hogy forint helyett devizában vegyenek fel hitelt. Egyszerre költött tehát többet költött a jövedelménél az állam és a háztartások is, e kettő együttesen pedig felborította a külső egyensúlyt. Ugyanez, ha azért történik, mert egy erős beruházási expanzió van, melyet a privát szektor húz és a versenyszektorba irányul, akkor valószínűleg ugyanilyen külső egyensúlytalanság mellett is fenntartható pályán marad Magyarország – magyarázta az elnök.
Surányi szerint Magyarország külső egyensúlya négy éve önmagában kedvező, hiszen szufficittel, többlettel bír. A külső egyensúly részben az export erőre kapásától jött létre, valamint attól, hogy nincs beruházás és nincs fogyasztás. "Ha nincs beruházás és fogyasztás egy gazdaságban, ez annak a jele, hogy hiányzik a jövőbe vetett bizalom" – húzta alá Surányi.
Szerinte olyan fordulatot kellene előidézni, amiben ez a bizalom visszatér a gazdaság szereplőiben.
„Itt nem csak a belső, de a külső feltételek is fontosak, hiszen a világgazdaság vergődése, az eurózóna válsága behatárolja a lehetőségeket. Magyarországnak a gazdaságpolitikai mozgástere rendkívül korlátozott: a költségvetésben, az államháztartás egyenlegében megégettük magunkat – nincs választási lehetőség, nem lehet expanzív költségvetési politikát csinálni, egyensúlyorientált költségvetést kell végrehajtani, mert a jó években elköltöttük rossz célokra a rendelkezésre álló jövedelmeket” – hangsúlyozta az elnök.
A monetáris oldalon olyan döntések születtek az elmúlt években melyek kifejezetten károsak és visszahúzzák a gazdaság növekedését – emelte ki, hozzátéve: Magyarország az egyetlen olyan ország a régióban, ahol 4 egymást követő évben jelentősen csökkent a hitelállomány; szerinte ez elválaszthatatlan a bankadótól, a végtörlesztés negatív hatásától. Hozzátette: attól tart, hogy a tranzakciós adó további negatív hatást is eredményezhet.
[Forrás: Duna TV/hirado.hu]
