A Kolozsvári Állami Magyar Operában hivatalosan is megnyitották a 6. Kolozsvári Magyar Napokat, ezzel pedig kezdetét vette a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális fesztiválja.

Az ünnepi beszédek sorát Gergely Balázs főszervező nyitotta meg, aki köszöntötte a meghívott vendégeket, s a szép számban megjelent ünneplő kolozsváriakat. „Sokan távolról érkeztek hozzánk a hívó szóra, s hogy immár hatodik alkalommal köszönthetjük őket Mátyás király városában azt is jelzi, hogy rendezvényünk hagyományt teremtett, mely során megmutathatjuk a többségi társadalomnak kultúrának és értékeinket” – mondta Gergely Balázs. A főszervező hozzátette: szimbolikus üzenete is van annak, hogy a rendezvényt – nem hivatalosan – hálaadó istentisztelettel kezdhették – utalva ezzel a Farkas utcai református templom vasárnapi átadására. Gergely megköszönte a támogatóknak, hogy idén is lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését, ugyanakkor elmondta: ők is feladatuknak érzik a fontos magyar ügyek támogatását, így az idei rendezvény fókuszába a háború sújtotta kárpátaljai magyarság megsegítését állították. „Nem az az erős közösség, amely a másikat le tudja győzni, hanem az, amely képes megsegíteni testvéreit” – fogalmazott Gergely Balázs. A 6. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt bárki adakozhat a Kárpátalján élő magyarság számára úgy a rendezvény több pontján felállított urnáknál, mint sms-ben vagy az elérhető bankszámlaszámon.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kijelentette: a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt előtérbe kerül a város magyar jellege, mely a széles körű civil- és politikai összefogásnak is köszönhető. „A kezdeti tartózkodás után immár kiemelt rendezvényként kezeli Kolozsvár önkormányzata is e rangos kulturális eseményt, melyet nem szabad alárendelni kicsinyes érdekeknek. Meg kell győzni a velünk együtt élő románságot is arról, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken fontos dolgokról ejtünk szót, s a kisebbségek harca az egyenlő jogokért nem csorbítja a többség jogait” – fogalmazott az RMDSZ megyei elnöke.

„A Kolozsvári Magyar Napok az élni akarás jele, s erről árulkodik az a több mint 500 programpont is, melyek közül válogathatnak a fesztiválozók” – jelentette ki Mile Lajos főkonzul. „A Farkas utcai templom megújult külalakja is azt üzeni: vannak csodák, s erről árulkodik a most kezdődő fesztivál is” – mondta a főkonzul, aki hozzátette: bár egy hét múlva véget ér a nagyszabású rendezvény, lelkünkben mégsem szabad lezárnunk azt, s arra kell törekednünk, hogy minden napunk a Kolozsvári Magyar Napok szellemében teljen.

Gheorghe Surubaru alpolgármester Emil Boc polgármester üzenetét tolmácsolta, aki egyéb elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a megnyitón. A városvezető üzenetében elmondta: fontos bemutatni a Kolozsvárra érkezőknek a helyi értékeket, a pezsgő egyetemi élet hatásait, s nem szabad elfelejtetnünk, hogy Erdély szívében egy olyan multikulturális város éli mindennapjait, mely mindenkinek otthona kell legyen.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: a Kolozsvári Magyar Napok erőt tud felmutatni, s mindez Erdély teljes magyarságára kihat, s épp ezért nem meglepő, hogy mára már Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Brassóban is magyar napokat szerveznek. A Néppárt elnöke is kiemelte annak fontosságát, hogy gyümölcsöző összefogás alakult ki a civilek és a politikum képviselői között, s rámutatott a különböző politikai pártok együttműködésének fontosságára. „Az összefogás ereje hívó szó kell legyen, s az ehhez hasonló rendezvények jó lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy Erdély és a Kárpát-medence – ha csak egy hétig is – az őt megillető normális mederbe kerüljön. Mindeközben gondolnunk kell a Kárpátalján élő magyar testvéreinkre is, akik félelemben kell éljenek, és aggódnak jövőjük miatt. Ilyen helyzetekben a szolidaritás és segíteni akarás külön jelentőséggel bír” – mondta Szilágyi Zsolt.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a Farkas utcai templom átadása is a megújulás folyamatába illeszkedik, s ennek része a Kolozsvári Magyar Napok is. „A Farkas utcai református templomhoz, vagy épp Kolozsvárhoz hasonlóan Budapest is megújulóban van. A Magyar Országháztól nem messze található a Mátyás-templom, mely szintén nemrégiben nyerte el megújult külsejét. Közte és a Farkas utcai templom között maga Mátyás király a közös nevező, kinek emléke összeköt minket. Vigyáznunk kell nagy királyunk emlékére, különösen akkor, mikor főtéri szobrát megrongálják, vagy amikor épp nyilatkozatháború zajlik Bukarest és Budapest között” – mondta az anyaországi politikus. A román-magyar viszony kapcsán Németh Zsolt hozzátette: nem kívánnak olajt önteni a tűzre, s a magyar fél várja azt a román felső vezetést, mely készen fog állni a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre. „Látnunk kell: a megújulás kényszere alatt vagyunk. Erdélynek, Kolozsvárnak és a teljes magyar nemzetnek meg kell újulnia” – zárta beszédét Németh Zsolt. 

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke megköszönte a kolozsvári szervezők szolidaritását, majd visszaemlékezett arra a történelmi pillanatra, mikor az 1989-es romániai forradalom után a Kárpátalján élő magyarok nyújtottak segítő kezet erdélyi testvéreiknek. „A kárpátaljai magyarság nem fél magyarul beszélni, de megmaradásunkhoz szükség van az erdélyiek által tanúsított együttérzésre is” – mondta Brenzovics.  

Pál István Szalonna, kárpátaljai származású zeneszerző szintén a 89-es forradalom utáni eseményekre emlékezett, majd röviden ismertette a nyitógálát záró előadás létrejöttének történetét, melynek zenei vezetője is volt. A zenész elmondta: végigkövetve az előadást a különböző turnékon és helyszíneken, folyamatosan azt tapasztalják az alkotók, hogy a produkció során a közönségből közösség születik, s a sokszínű kárpátaljai népi kultúrát bemutató előadás egyszerre beszél az elfogadásról, egymás kölcsönös tiszteletéről, s a kultúrák békés együttéléséről.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felhívta a figyelmet a bukaresti politikum legutóbbi magyarellenes megnyilvánulásaira, s kijelentette: sajnálatos, hogy 25 évvel a rendszerváltás után még mindig megtapasztalható a román nacionalista beszédmód. „Európa ifjúsági fővárosában járva sem feledhetjük el, hogy még mindig nem biztosítottak nyelvi jogaink, s ilyen viszonyok közepette csodaszámba megy a Kolozsvári Magyar Napok fél évtizedes sikertörténete. Mindez az élni akarás biztos jele, s illesse elismerés mindazokat a szervezőket, akik mertek nagyot álmodni a megfelelő pillanatban” – mondta Tőkés, aki reméli: a rendezvény mottójául szolgáló pozitív üzenet Kárpátaljára is eljut.

A felszólalók sorát Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke zárta. A politikus elmondta: Kolozsvár nehéz időket is túlélt, s ez is azt bizonyítja, hogy egy erős városról van szó, melynek közösségét a történelem számtalanszor próbára tette, de ha az itt élők képesek az összefogásra, bármilyen nehézséggel megbirkóznak. „A román közösség végül visszautasította a szélsőséges nacionalizmusáról ismert Gheorghe Funart. Immár azért kell küzdenünk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mottójában szereplő trendiség után a rend is helyreálljon, s a Mátyás-szobrot ne csak letakarítsák a rongálás után, hanem az elkövetőket a lehető leggyorsabban állítsák elő, és szolgáltassanak igazságot az igazságos Mátyás királynak” – mondta Kelemen. A szövetségi elnök végezetül kijelentette: a Kolozsvári Magyar Napok is azt jelzik, hogy erős közösség él a kincses városban, mely élni akar, s múltbéli teljesítménye arra kötelezi, hogy minőségi eseményeket szervezzen magának.

Az ünnepi beszédek végeztével a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja. Hágókon innen és túl című, Mihályi Gábor rendező-koreográfus színrevitelében bemutatott előadását tekinthették meg az érdeklődők.

A Kolozsvári Magyar Napok sajtóirodája