Az Erdélyi Magyar Néppárt államfőjelöltje, Szilágyi Zsolt szerint Románia közlekedési fejlesztésének hosszú távú terve merénylet Erdély gazdasága ellen. Hétfői sajtótájékoztatóján az államfőjelölt úgy vélekedett: Románia nem lesz a schengeni övezet tagja, amennyiben az Erdélyt Európával egybekötő észak-erdélyi autópálya helyett gyorsforgalmi utakat építenek, ráadásul fontos erdélyi városok kikerülésével.

„Fölháborító és szégyenteljes, hogy Romániában épült a legkevesebb autópálya az elmúlt húsz évben az Európai Unióban. Ennek ellenére Bukarestnek nem az fontos, hogy Erdély régióit, ezáltal Romániát az európai autópálya-rendszerhez kapcsolja, hanem az, hogy a helyi politikai zsákmányszerzők zsebébe vándoroljanak az infrastruktúra-fejlesztésre szánt pénzek.” – hangsúlyozta Szilágyi. Hozzátette: ha Bukarest nem képes az erdélyi autópályákra szánt pénzeket európai módra kezelni, akkor át kellene adnia a felhasználás jogát az erdélyi megyéknek.

A politikai megrendelésre egy amerikai cég által készített szakmai véleménnyel Szilágyi szerint elsősorban az a baj, hogy központi, zsákmányszerző logikát követ és Erdély érdekeit figyelmen kívül hagyja. Nem koherens a korábbi autópálya-építési tervekkel, melyek Brassót Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad építésével a Nyugathoz kapcsolták volna.
A mostani terv Kolozsvárt Szászsebesen és nem Nagyváradon keresztül kívánja összekötni Európával. Ugyanakkor ezer kilométerrel kevesebb pályáról beszél, mint amennyit Dan Sova legutóbb megígért.

„Egész Romániára nézve szégyen, hogy a Kolozsvárt elkerülő 55 kilométeres autópálya-szakasz kilométerenként 28 millió euróért készült el, miközben Európában egy kilométer autópálya 3 millióba kerül. Ráadásul ennek az autópályarésznek nincs direkt kapcsolata Kolozsvárral, Erdély fővárosával.” – mondta Szilágyi, aki a korrupcióval magyarázta azt, hogy ilyen drágák a romániai autópályák. A tervek Székelyföldre nézve is hátrányosak, márpedig nem lehet felemelni úgy egy hátrányosan megkülönböztetett régiót, hogy elszakítják a Nyugattól. Szilágyi azt is nehezményezte, hogy Bukarest a craiovai repteret fejleszti a kolozsvári vagy a temesvári helyett. Mint fogalmazott, az Erdélyi Magyar Néppárt konkrét javaslattal fordul a bukaresti kormányhoz a probléma orvoslására, mégpedig azzal, hogy lopjanak kevesebbet, vagy hagyják, hogy az erdélyiek döntsenek az autópálya-építésre szánt pénz elköltéséről.

A sajtótájékoztatón Csomortányi István elmondta: a Victor Ponta–Kelemen Hunor vezette román kormány vasúti és közúti fejlesztési terve az ország 19 ezer kilométernyi vasúthálózatának 45 százalékát számolja fel. Erdély számára ez tragédiát jelent, ugyanis a vasúti hálózat 70 százalékát szüntetik meg. Bár azt ígérték, hogy a megyeszékhelyeket összekötő vasúti fővonalakat meghagyják, van néhány megyeközpont – például Zilah vagy Resicabánya –, amely gyakorlatilag vasúti összeköttetés nélkül marad. Zilah mellett Szilágysomlyó, Margitta, Belényes azok a kistérségi központok, amelyeket teljesen lekapcsolnák a vasúti hálózatról. Székelyföld esetében ilyen Kézdivásárhely, Kovászna, Székelyudvarhely és Szováta. Csomortányi szerint ez a turizmust is negatívan fogja érinteni.

A vasúti átszervezési tervhez tartozik az is, hogy a következő európai uniós költségvetési ciklusban a tervezet vasútvonal-felújítások közül mindössze 30 kilométer esik erdélyi területre, a többi mind Bukarest köré csoportosul. „Ezt diszkriminatívnak tekintjük, úgy gondoljuk, hogy folytatódik Bukarest – az elmúlt kilencven évre jellemző – Erdélyt lezüllesztő gyarmati politikája, és sajnálatos, hogy ehhez egy magyar párt is asszisztál azzal, hogy kormányon van.” – nyomatékosította Csomortányi István.

Az RMDSZ a tavaszi kampány alkalmával azt hazudta a választóknak, hogy Aranyosgyéres és Marosvásárhely között még az idén elkezdik a földterületek kisajátítását, Berettyószéplak és Bors között pedig folytatják a pálya építése. Ehhez képest, még fél év sem telt el, hogy kiderüljön, mindez hazugság volt – mutatott rá a Néppárt Bihar megyei elnöke.