Nagyváradon, az Erdélyi Magyar Néppárt székhelyén tartott sajtótájékoztatót Nagy Zoltán középiskolai matematika tanár, a Néppárt nagyváradi szervezetének elnökségi tagja és Moldován Gellért Lajos, a Néppárt nagyváradi szervezetének elnöke a nagyváradi magyar oktatás jelenlegi helyzetéről. A sajtóértekezlet résztvevői hangsúlyozták: fontos, hogy minél több önálló, magyar tannyelvű intézménye legyen a nagyváradi magyar közösségnek, s minden városrészben biztosítani kell a magyar nyelvű oktatást, továbbá szükség van egy önálló, magyar tannyelvű szakiskolára is.

„Az elmúlt időszakban már több esetben is felhívtuk a figyelmet arra, hogy a nagyváradi magyar nyelvű oktatásnak komoly hiányosságai vannak. Ma ugyanezt tesszük, jelezve, hogy ez egy égető probléma, melyre a lehető legrövidebb időn belül megoldást kell találnunk. Nagyvárad különböző negyedeiben megszűnt a magyar nyelvű oktatás, így Váradszőlősön, Ősiben, Dél-Rogériuszon és Váradrét déli részén is, és számos diák – egy korábbi, dr. Szilágyi Ferenc által készített, felmérés szerint minden ötödik gyerek – román osztályokba kénytelen járni, mivel a kevésbé tehetős szülők nem tudják biztosítani, hogy gyermekük központi, magyar tannyelvű osztályokba járjon. Ugyancsak ebből a felmérésből olvasható ki az is, hogy az általános iskolákban évfolyamonként körülbelül 200 magyar diák tanul román osztályokban, ami az 1-8. osztályos diákok esetében már közel 1600 gyermeket jelent, vagyis ennyi tanulóval már bőven el lehetne indítani két új magyar általános iskolát is. Hangsúlyoznunk kell: a Szacsvay Imre Általános Iskola meglétét egyértelmű értéknek tartjuk, a beinduló kerületi osztályok nem veszélyeztetnék működését, s azt kérjük: a magyar tagozatú osztályok beindulását követően két másik, önálló magyar iskolát is hozzanak létre. Az egyik a város déli részében biztosíthatná a magyar tannyelvű oktatást, a másik pedig a Rogériusz-körzetben, a város északi részén” – jelentette ki Moldován Gellért Lajos. Ehhez kapcsolódva Nagy Zoltán elmondta: a nagyváradi magyar nyelvű gyermekek oktatásának helyzetét az óvodától a középiskola végéig át kell tekinteni, s arra kell törekedni, hogy a város minden negyedében elérhető legyen – már a legkorábbi pillanattól – a magyar nyelvű képzés. „Fontos kihangsúlyozni, hogy a tanügyi törvény értelmében az egyes iskoláknak joga van, az igényeknek megfelelően, új osztályokat elindítani, akár magyar nyelven is, sajnálatos azonban, hogy ezeket a tanfelügyelőség bármikor felülírhatja. Ideje lenne elgondolkodni azon, hogy szükség van-e egyáltalán a tanfelügyelőségre” – mondta Nagy Zoltán.

A nagyváradi magyar nyelvű szakképzés kapcsán elhangzott: probléma, hogy Nagyváradon jelenleg csak igen kevés szakmai képzés érhető el magyar nyelven. „A fontos, jól fizető és keresett szakmákhoz, mint például a gépgyártáshoz szükséges, elektronikai profilú szakmákhoz, vagy az építőiparhoz kötődő szakmákhoz gyakran nincs hozzáférési lehetőségük azoknak a diákoknak, akik anyanyelvükön szeretnének tanulni. Arról nem is beszélve, hogy a jelenlegi szakoktatás számos sebből vérzik: a szakmai gyakorlat számos esetben nem megfelelő és nem nyújt tényleges szaktudást. Úgy gondoljuk, ha már létezik a tanfelügyelőség, feladata lenne, hogy felmérje ezt a problémát, megoldási javaslatokkal éljen és azokat a gyakorlatba is ültesse” – hangsúlyozta Nagy Zoltán, majd hozzátette: a Néppárt javaslata az, hogy egy önálló, magyar tannyelvű szakiskola jöjjön létre, ahol a keresett szakmákat kiemelt színvonalon tanulhatnák a diákok, s ugyanígy megoldandó probléma az is, hogy a közigazgatásban dolgozó szakembereket szintén csak román nyelven képzik, így nincsenek olyan magyar szakemberek, akik jártasak lennének a magyar közigazgatási szaknyelvben.