Szent László király és gróf Rhédey Lajos volt az idén június 18–24. között zajló nagyváradi Szent László Napok ünnepélyes megnyitójának visszatérő motívuma. A városalapító lovagkirályról elnevezett, öt év alatt a térség legnagyobb kulturális fesztiváljává vált rendezvénysorozat első napján ugyanis félévtizedes álom valósult meg: hazatért egykori kertjébe gróf Rhédey Lajos – vagyis lehullt a lepel a Nagyvárad egykori mecénása tiszteletére állított szoborról abban a kertben, amelyet az állatkertnek otthont adó területtel egyetemben ő maga adományozott a városnak.

Várad a várad – kezdte ünnepi felszólalását Zatykó Gyula, a kulturális fesztivál főszervezője, utalva a 6. Szent László Napok mottójára. „Ha ízlelgetjük ezt a mondatot, érezzük, benne van minden: múltunk, jelenünk, jövőnk. Ugyanakkor benne van valami, ami véd, óv, éltet, bástyaként vesz körül” – fogalmazta meg. Leszögezte ugyanakkor, hogy a rajtunk, mindannyiunkon múlik, hogy milyen lesz a város, ezért „sok kicsi Rhédeyre” van szükség, hiszen csak akkor várhatjuk el, hogy a város szép legyen, ha mi is teszünk ennek érdekében.

Példaként a kulturális fesztivál nulladik napján, a frissen létrejött Nagyváradi Városszépítő Egylet első akcióját említette, amelynek kertében mintegy kéttucat váradi 300 szál ültetőtálcás virágot ültetett el a színház előtt álló Szigligeti Ede szobor körül – a nemrégiben elköltöztetett Bémer téri tiszafák helye ugyanis ideiglenesen, a tér felújítási munkáinak elkezdéséig szabadon, gondozatlanul maradt. Hasonló alkotómunkának nevezte ugyanakkor a Szent László Napok megszervezését is. „Legyünk Rhédeyek” – zárta beszédét a főszervező.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a két testvérváros közötti jó együttműködést emelte ki, hangsúlyozva, a Szent László Napok tovább erősíti ezt a kapcsolatot. Megköszönte ugyanakkor, hogy Várad elkötelezett partnere a cívisvárosnak az Európa kulturális fővárosi rangjáért folyó küzdelemben.

A két város összefonódására ütötte fel ünnepi küszöntőjét Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere is. Megköszönte ugyanakkor a Szent László Napok szervezőinek, hogy létrehozták ezt az eseményt, ami évről évre nagyobb, erősebb lett, és ma már minden váradi ünnepe.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese egy történelmi együttléthez hasonlította a kulturális fesztivált, amelynek idején „a lovagkirály emléke lengi be a várost, és így kerül közelebb kicsikhez, nagyokhoz”.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felszólalásában abbéli örömének adott hangot, hogy a Szent László Napok „a spontán indulásból” Nagyvárad „állandó intézményévé vált”, és fél évtized alatt bebizonyosodott, hogy a régió igényt tart arra, hogy a lovagkirály városában ünnepelhessen.

Az ünnepi beszédeket követően fellépett a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei: Kátai Zoltán énekmondó, a Cickom Énekegyüttes, Busai Bori és Makula Zoli, a Magyar Állami Népi Együttes, valamit a Bartina Néptáncegyüttes.

Mint ismeretes, Magyarország kormánya a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította az uralkodó születésének 575., királlyá koronázásának 560. évfordulója alkalmából. A Magyar Állami Népi Együttes és vendégei előadása népzene- és néptáncművészetünk sokszínűségének felmutatása mellett – Moldvától Felvidékig, Kalotaszegtől Kárpátaljáig – tisztelgés is volt a nagy uralkodó szelleme előtt is.

A fellépés idején táncban, énekben, historikus zenében, róla szóló történetben megelevenedett Mátyás király alakja. Lanton csendül fel egy emlékdal a „néhai jó Mátyás királyról”. Az erdélyi fejedelmek dicsőséges korát idézte a Fejedelem tánca, és megszólalt a Táltos galamb című mese arról, hogy a nép emlékezete szerint hogyan is választották királlyá Hunyadi Mátyást, valamint felhangzott egy látomásos, költői szépségű moldvai ballada az „ifjú kérálról”.

A részletes program, illetve számos más érdekesség a Szent László Napok honlapján és Facebook-oldalán olvasható.

(Forrás: A Szent László Napok sajtóirodája)