A választásokra készülnek Bihar megyében és a Partiumban is – számoltak be az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői keddi sajtótájékoztatójukon. Zatykó Gyula, a párt országos alelnöke elmondta: még bíznak ugyan a magyar-magyar összefogás lehetőségében, de amennyiben az RMDSZ nem tér jobb belátásra, és nem működnek együtt a szavazatok maximalizálása érdekében, úgy a Néppárt Bihar megyében és a Partiumban is önálló polgármester-jelölteket és listákat indít. Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke a nyelvhasználati jogok érvényesítési küzdelméről is beszámolt.

„Hiszünk abban, hogy az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetében egy erős képviselet szükséges ahhoz, hogy a rendszerváltás óta kivívott jogainkat megvédjük, sőt, gyarapítsuk” – kezdte nagyváradi sajtótájékoztatóján Zatykó Gyula. A politikus elmondta: komolyan kell venni az erdélyi magyar választók szavazókedvének csökkenését, s a tapasztalható közönyt – mely a leginkább veszélyezteti a magyar képviseletet – minden létező eszközt felhasználva csökkenteni kell. „A szavazókedv újbóli megteremtése, és az önkormányzatbeli erősebb magyar képviselet kivívása érdekében nyitottunk az RMDSZ felé, szorgalmazva – marosvásárhelyi mintára – az összefogást Erdély más településein is. Úgy látszik azonban, hogy az RMDSZ országos politikusai a vásárhelyi megállapodást sem tartják tiszteletben, s az előválasztások győztesét, Soós Zoltánt, is inkább függetlenként indítanák, a koalíciós listákról pedig – sajátos jogértelmezésük mögé bújva – hallani sem akarnak. A Néppárt három ajánlatot is tett az RMDSZ irányába: egy választási párt bejegyzését, koalíciós listák állítását ott, ahol ez a magyarság számarányát figyelembe véve indokolt, valamint a terület-alapú leosztást a listák állításakor. A Szövetség politikusai mindhárom megkeresést elutasították, s ezzel azt bizonyították, hogy jól megfontolt pártérdekeik ismételten felülírják az erdélyi magyarság érdekeit” – fogalmazott Zatykó. A Néppárt alelnöke elmondta: a koalíciókötést szabályozó törvény kapcsán jogértelmezést kértek az illetékes hatóságoktól, s reméli, amennyiben bebizonyosodik, hogy a 2008-as és 2012-es példákhoz hasonlóan idén sem gátolja semmi a kisebbségi pártok koalíciós indulását, úgy az RMDSZ is jobb belátásra tér, és nyitott lesz a magyar-magyar összefogásra. Amennyiben ez nem történik meg, Zatykó kijelentette: a Partiumban is önálló listákat és polgármesterjelölteket indítanak az önkormányzati választáson, melyek száma lényegesen több lesz a 2012-es jelöltekéhez képest.

Csomortányi István beszámolt a nyelvhasználati jogok nagyváradi helyzetéről, s külön kitért három régebb óta húzódó ügyre is. A Sebes-Körös nevének magyar feltüntetése a nagyváradi hídfőknél évek óta téma a nagyváradi közbeszédben. Csomortányi elmondta: tavaly két kérvényt is írtak az önkormányzatnak címezve, melyben kérték a folyó magyar nevének feltüntetését, ám utolsó válaszában a városvezetés a Körösök Vízügyi Igazgatóság feladatköreként nevezte meg a szóban forgó ügyet, ezáltal is elhárítva felelősségüket. Ugyancsak mai napig aktuális téma az Olaszi temető helyén létesített park átnevezése Mihály Vajda parkról Olaszi-kertté, mely jogos igényt azonban szintén elutasította a városvezetés. A nagyváradi vásárcsarnokok neveinek és feliratainak kihelyezésekor szintén nem voltak tekintettel a magyarság számarányára, s e problémára is felhívták a figyelmet a Néppárt városi és megyei vezetői. Csomortányi elmondta: mindhárom ügyben folytatják a megkezdett munkát, s remélik, hogy az önkormányzat hajlandó lesz betartani a hatályos törvényeket. A Néppárt megyei elnöke ugyanakkor arra is rávilágított, hogy Bihar megye más, magyarok által vezetett önkormányzatai sem állnak jobban a nyelvhasználat és a nyelvi jogok érvényesítése terén: sehol nem találhatóak magyar formanyomtatványok, így azokat egy-egy CD-n – postai úton – eljuttatják a települések vezetőinek. Sajnálatosnak nevezte, hogy egyesek ismét kampánytémaként használják az anyanyelvhasználat ügyét és külön súlyosnak nevezte, hogy a magyar kormányt is félretájékoztatják, mikor érdekérvényesítési küzdelmükről beszélnek, közben pedig a magyar önkormányzati vezetők sem tartják be a még oly kevés létező vonatkozó törvényt sem.