Sajtótájékoztatót tartott Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke és Zakariás Zoltán, a Néppárt Hargita megyei elnöke. A politikusok elmondták: egy törvénymódosításnak köszönhetően a tanügyminisztérium – az önkormányzatokat megkerülve – óvodákat és iskolákat számolhat fel.

„Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen – anyagi megtakarítás céljából – oktatási intézményeket terveznek megszüntetni úgy, hogy minden óvodát vagy napközit egy-egy meglévő iskolához csatolnának, így előbbiek megszűnnének önálló jogi személyekként működni. Ezzel a tanügyi káderek számát, különösen az igazgatókét, kívánják csökkenteni. Úgy gondoljuk, ez az intézkedés elfogadhatatlan, hiszen még több emberi erőforrást vonnának el az amúgy is rossz állapotban lévő tanügyi rendszertől, s így még több leterhelt pedagógus lenne gyermekeink környezetében. Ez senkinek nem lehet érdeke – hangsúlyozta Tőke Ervin.

Zakariás Zoltán az ügy törvényi hátterét ismertette, hozzátéve: évek óta folyik egy huzavona a tanügyi költségek csökkentése kapcsán, mely elsősorban az adminisztratív személyzet leépítésével járt. „Fontos megjegyeznünk, hogy amíg egy iskola esetében az adminisztratív személyzet egy könyvelőt, vagy egy technikai fenntartásért felelős embert jelent, addig egy napközi vagy óvoda esetében ide tartozik az a dada is, aki a gyerekek megfelelő ellátását biztosítja” – mondta a Néppárt Hargita megyei elnöke. „2017 júliusáig a tanügyi törvény úgy rendelkezett, hogy az iskolai hálózatokat az önkormányzatok hozzák létre. Jól emlékszünk, ez okozott fennakadást a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum ügyében, s annak megoldásaként tavaly júliusban elfogadták azt a 188-as törvényt, mely az iskolahálózat kihirdetésének jogát kiterjesztette a tanügyminisztériumra is. Igen ám, de ezzel kinyitották Pandora szelencéjét, hiszen a törvény értelmében a minisztérium nem csak kihirdetheti egy-egy oktatási intézmény létrejöttét, de össze is vonhatja, és meg is szüntetheti azt. Felmérhetetlen veszélyekkel jár ez az új változás” – hangsúlyozta Zakariás. A politikus hozzátette: az idén augusztusban elfogadott 48-as számú sürgősségi kormányrendelet kibővítette a tanügyi törvény 22-es cikkelyét, s meghatározta, milyen módon lehet megalakítani, vagy átszervezni egy oktatási egységet. „A sürgősségi kormányrendelet értelmében amennyiben egy oktatási intézmény létrehozása – vagy épp megszüntetése, összevonása, szétválasztása és átszervezése – kapcsán különböző véleményen van az illetékes önkormányzat és a tanfelügyelőség, úgy abban az esetben a minisztérium dönt. Ez nem más, mint nyílt és tudatos központosítás, s azt jelenti, hogy a minisztérium adott esetben bármit át tud erőltetni az önkormányzatokon. Ennek beláthatatlan veszélyei lehetnek” – hangsúlyozta Zakariás, majd hozzátette: ez a kormányzati túlkapás visszaveti a decentralizációs folyamatot, mely eddig – legalább törvényi szinten – biztosítva volt. „E kérdést a következő hetekben tárgyalja majd a szenátus, ezért arra kérjük őket, hogy azt a bekezdést, mely vétójogot biztosít a minisztériumnak a vitás kérdésekben, töröljék el. Ugyanakkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság – ahogy a román nyelv elemi iskolákban történő oktatásának átszervezésekor sem – nem volt kellően éber ebben az ügyben. A csíkszeredai és székelyudvarhelyi önkormányzatoktól azt kérjük, ne fogadják el az iskolák és az óvodák összevonásáról szóló javaslatot, hanem az oktatási intézményekkel és a tanfelügyelőségekkel közösen próbáljanak meg további költségcsökkentést véghez vinni” – zárta felszólalását Zakariás.

A sajtótájékoztató végén Tőke Ervin hozzátette: ez az ügy is bizonyítja, hogy nincs biztonságban az erdélyi magyar közösség tanügyi hálózata, így az egyedüli megoldás az oktatási autonómiát is magába foglaló kulturális autonómia lehet, amelynek keretében a magyar oktatási intézmények sorsáról a magyar közösség által választott testület dönt. Ezt november 18-án Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nagygyűlés alkalmával is képviselni fogják.