Váradszentmárton és Nagyvárad egyesüléséről, valamint a helyi adókról és a közpénzek elköltéséről tartott sajtótájékoztatót Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje és Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke.

Mint ismeretes, a nagyváradi városvezetés a június 5-én esedékes helyhatósági választásokkal egy időben szervezi meg – immár harmadjára – azt a referendumot, melyen a város lakói Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről szavazhatnak. Mivel az előző két voksolás az alacsony részvételi arányok miatt hiúsult meg, így – az önkormányzati választások iránti várhatóan magas érdeklődés miatt – a mostani voksoláson valószínűleg az egyesülés melletti igenek győznek majd.

Mindenki veszít az egyesüléssel

Zatykó Gyula nagyváradi polgármesterjelölt a referendum kapcsán elmondta: Váradszentmárton és Nagyvárad is veszít az egyesüléssel, ezért arra kérik a választókat, hogy szavazzanak nemmel a referendumon. „Szentmártonban – az egyesülés után – minden bizonnyal megemelkedik a víz, szennyvíz és szemétszállítás díja, valamint az állattartás feltételei is megváltozhatnak, ráadásul a település – önállóságával együtt – elveszti a turizmusból származó bevételeit is” – mondta Zatykó. A politikus hozzátette: Váradszentmártonnal együtt további öt települést csatolnának Nagyváradhoz, melyek infrastruktúrája messze elmarad a városi követelményektől, ugyanakkor komoly szociális nehézségeket is jelent majd falvak roma közösségeinek integrációja. „Anyagilag is megterhelő lenne Nagyvárad számára a hozzácsatolt települések felzárkóztatása. Látnunk kell, hogy mindez kizárólag egy szűk befektetői csoport érdekeit szolgálja, és mindenki más csak veszíthet az egyesüléssel” – fogalmazott Zatykó.

Ellehetetlenítik a vállalkozókat

Csomortányi István a helyi adók kapcsán elmondta: a Bihar megyei települések vezetői abban érdekeltek, hogy senki ne lásson tisztán a helyi adók ügyében, a Néppárt politikusai mégis megpróbáltak utánajárni a befizetendő összegek mértékének, valamint csökkentésük lehetőségeinek. „Jelenleg két típusú vagyontárgyra fizethetünk ingatlanadót: az épületekre és a telkekre, az összegek mértéke pedig magán- és jogi személyek esetében változó. Az új adótörvénykönyv – mely ellen néhány RMDSZ-es politikus nemrégiben aláírásgyűjtésbe kezdett, noha a Szövetség parlamenti képviselői is megszavazták azt – óriási mozgásteret biztosít a helyi vezetők számára az adó mértékének megszabásakor: épületek esetében 0.08—0.2% közötti a fizetendő adó mértéke, az eddig vizsgált RMDSZ-es vezetésű településeken azonban minden esetben a maximális összeget rótták ki. Jogi személyek esetében az adó mértéke 0.2—1.3% között mozog, s e területen is a lehető legmagasabb összegeket állapították meg” – mondta Csomortányi. A Néppárt Bihar megyei elnöke szerint mindez azért is felháborító, mert épp azt a munkaadói réteget sarcolják meg a településvezetők, akik az egyébként is munkahely-hiánnyal küszködő településeket megélhetést biztosíthatnak a helybélieknek.

Önkormányzati átvilágítás: megálljt kell parancsolni a lopásnak!

A néppárti politikusok tizennyolc önkormányzathoz juttatták el azokat az adatigénylő kéréseket, melyekben arra kértek választ, hogy az önkormányzatoknak hány alkalmazottja van, valamint milyen munkákat, milyen cégekkel és mennyiért végeztetnek. A tizennyolc önkormányzatból öt (Szalacs, Kiskereki, Érsemjén, Érbogyoszló és Bihardiószeg) semmilyen választ nem adott, noha törvényi kötelezettségük lenne, hét esetben azonban többé-kevésbé eleget tettek az adatigénylésnek. Csomortányi István Székelyhíd példáját említette, amikor az átláthatatlanul és felelőtlenül elköltött közpénzekről beszélt. A településvezetés által kiadott dokumentumokból olyan szembetűnő rendellenességek is kitűnnek, mint például az a 2014-es szerződés, melynek értelmében 158 000 lejt költöttek üzemanyagra (ez évi 250 munkanappal számolva is napi 630 lejes üzemanyagköltség), egy 2013-as szerződés értelmében pedig 25 000 lejért vásároltak lézernyomtatót, 110 000 lejt költöttek a zöldövezetek karbantartására (ami Székelyhíd városképét ismerve joggal megkérdőjelezhető), valamint 2015-ben 7 000 lejt költöttek üzemanyag-vásárlási tanácsadásra. „A kikért szerződések iktatószámaiból kitűnik, hogy nem bocsájtottak rendelkezésünkre minden adatot, de ennek ellenére is bent maradtak ilyen szembetűnő tételek. Az elkövetkezőkben a települések szerződés-nyilvántartó naplóit fogjuk kikérni, azok átvizsgálása után pedig teljes képet kaphatunk a közpénzek elköltéséről” – mondta Csomortányi István, aki hozzátette: a közvagyon elherdálásán túlmenően a magyar vezetésű településeknek a szabad anyanyelvhasználat biztosítása terén is komoly lemaradásaik vannak. Bors község példáját említve, Csomortányi elmondta: a 97%-ban magyarok által lakott település vezetéséhez hiába fordultak magyar nyelvű kérvényekkel, azok kizárólag román nyelven voltak hajlandóak válaszolni. „Az önkormányzati választások után, néppártos tanácsosainkkal közösen, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a közpénzek elköltése átlátható legyen, s megálljt parancsolunk az intézményesített lopásnak” – mondta Csomortányi István.