Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete előzetes közigazgatási panaszt tesz, ezzel elkezdi a bírósági eljárást Nagyvárad önkormányzata ellen, mert az sorozatban visszautasítja a magyar történelmi utcanévtáblák kihelyezését.

Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az utóbbi években többször is megkeresték Nagyvárad önkormányzatát, és személyesen Ilie Bolojan polgármestert azzal, hogy a kisebbségi nyelvhasználat részeként a város közterületeire tájékoztató, tehát nem hivatalos jelleggel kerüljenek ki a magyar nyelvű, hagyományos közterület-elnevezések is. Legutóbb tavaly év végén nyújtottak be kérvényt a polgármesterhez jelezve azokat a hatályos törvényi kereteket, melyek biztosítják a történelmi elnevezések szabad használatát. Az elöljáróság ezúttal is visszautasította a megkeresést a helyi közigazgatási törvényre és az azt kiegészítő kormányhatározatra hivatkozva, mely konkrét formában határozza meg, hogy hivatalosan milyen elnevezéseket lehet használni azokon a településeken, ahol húsz százaléknál magasabb egy kisebbség aránya. Csomortányi szerint ez az indoklás azért nem állja meg a helyét, mert csak a helységnévtáblák esnek a törvény hatálya alá, az utcanévtáblák nem.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke a sajtótájékoztatón ismertette azokat az érvényes jogszabályokat, melyek szavatolják a kisebbségek nyelvhasználathoz való jogát. Ilyen Románia Alkotmánya hatodik szakaszának első pontja, az 1995. évi 33-as számú, a nemzeti kisebbségek oltalmazásáról Strasbourgban megkötött keretegyezmény és annak ratifikálásáról szóló törvény, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájának ratifikálásáról szóló törvény, illetve a Románia és Magyarország közötti kétoldalú megegyezés. Csomortányi az érvek között megemlítette azt is, hogy jelenleg Nagyvárad 790 közterület-elnevezéséből mindössze 36 kapcsolódik a magyar kultúrához, ez csupán 4,5%-os arány, mely nevetségesen alacsony a Nagyváradon élő magyarok 25%-os számarányához képest. A Néppárt által javasolt változat azzal az előnnyel járna, hogy feleslegessé tenné a további utcanév-változtatásokkal kapcsolatos vitákat és mentesítene az esetlegesen abból adódó adminisztratív gondoktól.

A sajtótájékoztatón Csomortányi több példával szemléltette, hogy az Európai Unió országaiban, illetve Románia egyes városaiban hogyan valósul meg a többnyelvűség az utcanévtáblákra vonatkozóan. Vannak esetek, ahol tükörfordításban írták ki az utcák magyar elnevezését, és olyan városok is, ahol a Néppárt által is javasolt történelmi elnevezéseket tüntették fel. Vannak olyan megyei jogú városok, mint Beszterce vagy Szászsebes, melyek büszkén vállalják múltjukat, és a történelmi szász utcaneveket is kiírják, holott a szászok jelenléte az 1 százalékot sem éri el az adott városokban. Ezekről a településekről kellene példát vennie Nagyvárad önkormányzatának is.

Újságírói kérdésre Csomortányi elmondta: szerinte Ilie Bolojan polgármester csak azért nem akarja a Néppárt javaslatát elfogadni, mert attól tart, hogy pártja veszítene népszerűségéből. Azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ pár évvel ezelőtt a tükörfordítások mellett érvelt, Csomortányi kifejtette: a szövetség a váradi magyarság nyomására volt hajlandó egyáltalán foglalkozni az utcanévtáblák ügyével, és akkor is csak kampányeszközként tekintett a problémára.

Végül elhangzott: a Néppárt Bihar megyei szervezete előzetes közigazgatási panaszt tesz Nagyvárad önkormányzata ellen, s ha így sem érnek célba, akkor folytatják a bírósági eljárást az utcanévtáblák ügyében.