Közúti infrastrukturális fejlesztési tervekről, a magyar nyelvhasználatról és az önkormányzatok átlátható gazdálkodásáról volt szó pénteken a Bihar megyei Néppárt sajtótájékoztatóján, ahol a megyei jelöltlista első három helyezettje – Csomortányi István, Nagy József Barna és dr. Szilágyi Ferenc – számolt be részletesen a választási programjuk főbb elemeiről.

„Meggyőződésem, hogy a Partium kiemelten hátrányos helyzetben van a jövőbeni magasabb rendű országos infrastrukturális fejlesztések viszonylatában. Közép-Kelet-Európában általános tendencia, hogy az államok központi és nyugati része gyorsabban fejlődik infrastrukturális tekintetben, ám Románia kilóg ebből a sorból, mivel Kelet és Dél többnyire előnybe részesül a beruházásoknál. Bihar megye észak-nyugati elhelyezkedése miatt nem túlzás halmozottan hátrányos helyzetről beszélni” –mondta Szilágyi Ferenc.             Hozzátette: a dél-erdélyi autópálya, ha szakaszosan is, de épül, míg az észak-erdélyi autópálya építése az elmúlt tíz évben tapodtad sem haladt előre. A fejlesztési tervek egy Temesvár–Szatmárnémeti gyorsforgalmi úttal is számoltak, ám a nagy fejlesztési terv készítése során az útvonalat Nagyváradig módosították. E miatt a Partium nagyobb részén, a román-magyar határvidék északi felében lemondtak a beruházásról, ami kifejezetten hátrányos helyzetbe hozta a határvidék legmagyarabb régióját, az Érmelléket. Egyértelmű, hogy a periféria szerepet szánják ennek a területnek – magyarázta Szilágyi. Hozzátette: ez annál is inkább így van, hogy az észak-déli autópálya nyomvonala kikerüli ezt a vidéket, és Nagyváradot megközelítve kanyarodik Debrecen irányába. A Néppárt megyei tanácsosjelöltje szerint az észszerűség a tervek kiegészítését diktálná.

A román és magyar határ menti településeket egykor összekötő helyi jelentőségű országutak kapcsán elmondta: a trianoni békediktátum előtt 80 országút kötötte össze a településeket, ezek közül jelenleg 10-11 van használatban. „Románia integrációját, a Partium és az erdélyi magyarság egyfajta reintegrációját gátló tényező, hogy ilyen kevés út van használatban” – fogalmazott Szilágyi, aki felháborodását fejezte a Nagyvárad—Belényes útvonalon tapasztaltakkal kapcsolatban. „Bihar megye az ország szégyene ezekkelaz útnak nevezett árkokkal és különböző akadályokkal.A Néppárt azon fog dolgozni, hogy ilyen ne fordulhasson elő.CsomortányiIstván szerint ez érvényes a MargittátSzéplakkal összekötőközútra is.„Nem fogadjuk el azt a mentséget, hogy ezek országos kezelésű útvonalak. Ha 16 év alatt nem volt annyi lobbi ereje a Bihar Megyei Tanácsnak, hogy ezt a két országutat felújítsa, minek vannak ott?” – fogalmazott.

„Szintén fontos, a valamikori kistérségi központok visszahelyezése korábbi státusukba. Az egyik ilyen település Bihardiószeg, amely esetében három valamikori út újranyitása is indokolt lenne. A legfontosabb a Bihardiószeg–Szentjobb útszakasz, ez egyszerre nyitná meg a településeket mindkét irányba, másrészt pedig a Bihardiószeg–Létavértes közvetlen összeköttetés jelentősen lerövidítené a Debrecenbe vezető utat Diószeg irányából. A Bihardiószeg–Hegyközszentimre út pedig a Berettyó irányába nyitná meg a közlekedést ” – magyarázta Csomortányi. Megjegyezte: az Érmelléken kívül további két fontos útról lehet beszélni a magyar lakosság szempontjából. Az egyik a Micske–Tóti közvetlen összeköttetés, illetve Erdőgyarak és Mezőbaj összekötése. Ez utóbbi egybevág a Néppárt közigazgatási átszervezési javaslatával, amelyik egy új magyar többségű község létrehozását célozza meg úgy, hogy Erdőgyarak és Mezőbaj kiválását szorgalmazza Illye községből. 

A megyei listavezető szerint tarthatatlan állapot, hogy még mindig nem nyitották újra a Nagyvárad – Debrecen vasútvonalat, amelynek a nyomvonala megvan, és csak egy 10 kilométeres szakasz hiányzik. „A vasútvonal újranyitásával összenőne a két város, és a nagyváradi magyarok nem 25 százalékos kisebbség lennének, hanem a két megyeközpont összeolvadásával kétharmados többségbe kerülne a magyarság” – fogalmazott Csomortányi.  Szilágyi Ferenc hozzátette: a vasúti összeköttetés révén jóval elérhetőbbé válna a debreceni repülőtér is, ráadásul a magyarországi dél-bihari régió lakói is jóval közelebb kerülnének vasúton a megyeközponthoz.

„Eltökélt szándékunk a magyar nyelv tisztelete és használata, méltó helyének kivívása a közigazgatásban. Sajnos a magyar közösség sem él törvény adta jogaival” – mondta Nagy József Barna. A néppárti megyei lista második helyezettje szerint több helyen is benyújtottak magyar nyelvű kéréseket a nagyváradi önkormányzathoz, amelyekre kaptak ugyan választ, de román nyelven.  Felháborítónak tartotta, hogy számos magyar többségű Bihar megyei önkormányzat is román nyelven végzi az ügyintézést.

„Azt szeretnénk elérni a megyei tanácsban, hogy minden magyar többségű önkormányzatban és azokon a településeken, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, természetes legyen a magyar nyelv használata, illetve a településen élők természetesnek vegyék, hogy az önkormányzati hatáskörbe tartozó intézményekhez magyar nyelven fordulhatnak, és magyarul kaphatnak választ. Tanácsoskéntcélunk ezenakadályok felszámolása, és Nagyváradtól kezdve Érmihályfalváig, egészen a Belényesi-medencéig, mindenütt kivívjuk a magyar nyelvnek a tiszteletet!” – fogalmazott Nagy.

Csomortányi István az önkormányzatok gazdálkodása kapcsán elmondta:hiábakérik az önkormányzatoktól, hogy hozzák nyilvánosságra gazdálkodásuk részleteit, folyamatos a hazudozás, titkolózás. „Vannak települések, ahol részadatokat kaptunk, ez is törvényszegés, hisz kimazsolázták azt, amiről azt gondolták, hogy nem botrányos. Megígérhetjük, a megyei tanácsban megfelelő eréllyel lépünk fel azért, hogy egy közpénzes ügyletet se tudjanak eltitkolni” – szögezte le.