Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete Nagyvárad testvérvárosai révén szeretne nyomást gyakorolni az önkormányzatra a város főterére kérvényezett Szent László-szobor ügyében.

Több aktuális téma került napirendre azon a kedd délelőtti sajtótájékoztatón, amelyet Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke és Moldován Gellért Lajos, a párt váradi elnöke tartott:

• Biharpüspöki gépjárműforgalmának tehermentesítése,
• a nagyváradi Szent László-szobor ügye,
• a Váradszentmárton és Nagyvárad fúziójáról kiírt második népszavazás
• és a Szilvásban nemrég felavatott közúti hídon kihelyezett magyar nyelvű tábla leszerelése.

Mint ismeretes, Biharpüspöki az egyetlen olyan negyede Nagyváradnak, ahova beengedik a tehergépjármű-forgalmat. Az út menti magánházak állaga folyamatosan romlik, miközben sokan betegednek meg, vagy ezt megelőzve költöznek el a szmog és zajszennyezés miatt. Az Erdélyi Magyar Néppárt még megalakulása évében, 2012-ben kidolgozta annak az elterelő útnak a nyomvonaltervét, mely megoldaná a problémát. A tervet lakossági fórumokon mutatták be, aláírásgyűjtést kezdeményeztek a kivitelezés érdekében, beadványt fogalmaztak meg az önkormányzat felé, ugyanakkor tüntetéseket szerveztek a nyomásgyakorlás érdekében. A Néppárt tervében egy kétszakaszos körgyűrűépítés szerepelt: a tervezett nyomvonal a Bihar felől érkező 19-es számú országútról indulna, a vasútvonallal, majd a valamikori Alumina timföldgyár zagytározóival párhuzamosan haladva érne ki a határátkelő felé haladó Borsi útra. A második szakaszban a Borsi utat kellene összekötni a már meglévő körgyűrűszakasszal. A terv költséghatékony, rövid idő alatt kivitelezhető és a létező legrövidebb útszakasz (3 km), amely megépítésével végleg meg lehet oldani Biharpüspöki tehermentesítését. A megvalósításához mintegy 2-3 millió euróra volna szükség.

A Néppárt tervének az ad aktualitást, hogy Nagyvárad önkormányzata egy ehhez hasonló megvalósíthatósági tanulmányt készített elő. A szintén kétszakaszos terv 9,5 km-es, menetirányonként 2 sávos, és összesen 94 millió lej az összértéke. A nyomvonal a mostani hulladéktárolónál halad el Biharszentandrásig, illetve a második szakaszban Bihar község északi részéig.

A Néppárt úgy véli: jó az, hogy végre foglalkoznak Biharpüspöki tehermentesítésével és az is helyes elképzelés, hogy Bihar községből is kivonnák a nehéz gépjárműveket. Azonban problematikus, hogy az első szakaszban csupán püspöki egy része tehermentesülne (az állomás felé vezető út nem), míg a második szakasz elkészülésének időpontja teljesen bizonytalan, ami további néhány év várakozást jelenthet a püspökiek egy részének. Mivel a párt vezetői úgy gondolják, hogy a saját elképzeléseik költséghatékonyabbak és azonnali megoldást jelentenének, ismét beadvánnyal fordulnak Nagyvárad önkormányzatához, melyben újból kérik a rövidebb kerülőút megépítését is.

A nagyváradi civilek által a felújított főtérre kérvényezett Szent László-szobor kapcsán Csomortányi István kifejtette: nem volt értelmetlen a 8 ezer aláírást eredményező kezdeményezés, akkor sem, ha az önkormányzat jelenleg figyelmen kívül hagyja a petíciót. Folytatni kell a szobor főtérre helyezéséért folytatott küzdelmet. Amikor véget ér a Nagyvárad és Váradszentmárton fúziója körüli cirkusz, meg kell ismételni a beadványt és nemzetközi nyomást kell gyakorolni az önkormányzatra – javasolta a Néppárt Bihar megyei elnöke. „Ott hallatjuk a hangunkat, ahol a legkényelmetlenebb az önkormányzatnak. Megkeressük Nagyvárad testvérvárosait, és tájékoztatni fogjuk azok önkormányzatait, hogy a magát európai városnak mondó Nagyváradon a városalapító szobra csupán azért nem kerülhet ki a főtérre, mert az magyar király volt, és nem román.” – fogalmazott Csomortányi. Szerinte az is komoly eredmény: sikerült megakadályozni, hogy Mihály vajda szobrát az Olaszi-temető helyén kialakított parkba helyezzék el. Ez a magyar közösség kiállásának is a következménye. Ugyanakkor kérdéseket vet fel az, hogy amennyiben ténylegesen a főtéren marad a szobor – úgy ahogy jelenleg nagyon is valószínű –, akkor azt jelenti, hogy ismét módosítanak az EU-s finanszírozású projekten. Mint ismeretes, Szent László szobrának elhelyezését azzal utasították vissza, hogy már nem lehet módosítani a projekten. A Néppárt megyei vezetője ugyanakkor elmondta: egy újabb beadvánnyal számon fogják kérni Ilie Bolojan polgármesteren azt az ígéretet, miszerint az Olaszi-temető helyén kialakított kert visszakapja eredeti nevét, amennyiben Mihály vajda szobrát nem itt állítják fel.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szervezete továbbra is arra biztatja a nagyváradi magyarokat, hogy ne vegyenek részt a Váradszentmártonnal történő egyesülésről szóló népszavazáson. Csomortányi szerint törvénytelen, hogy az önkormányzat megismételi a népszavazást, mert az nem a remélt eredményt hozta.  A városi lakosság létszámának fenntartását nem más települések bekebelezésével kellene biztosítani, hanem azzal, hogy az önkormányzat olyan körülményeket és környezetet teremt, hogy a fiatalok ne vándoroljanak ki tömegesen. Az elvándorlás különösen súlyosan érinti a magyar közösséget, hiszen az elmúlt 25 évben 30 ezerrel csökkent a magyar lakosság száma, míg a román közösség száma állandósult. A szoborügyek, a nyelvhasználati jogok megtagadása, a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása mind fontos tényezők ebben a kérdésben. Csomortányi ugyanakkor barátságtalannak minősítette azt, hogy Bolojan a magyar közösségben keresi a bűnbakot, a népszavazás esetleges újbóli sikertelensége miatt.

A sajtótájékoztató utolsó témájaként felmerült: állítólag nem a helyi rendőrség szerelte le a nemrég átadott nagyváradi híd egyik hídfőjénél kihelyezett magyar nyelvű táblát, hanem már leszerelve találtak rá. Ezt cáfolja az, hogy egy helyi lakos szemtanúja volt a leszerelésnek. A Néppárt helyi vezetői elmondták: a sajtóból értesültek arról, hogy leszerelték a táblát, mint ahogy arról is, hogy ezer lejre büntették őket. A bírságról szóló tájékoztatást még nem kapták kézhez, de amennyiben erre sor kerül, akkor sem fogják azt kifizetni, hiszen nem követtek el törvénytelenséget. Mind a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, mind a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája előírja, hogy a földrajzi neveket a kisebbségek nyelvén is ki kell írni, és Románia mindkét egyezményt ratifikálta. A bírságot legfeljebb szabálysértés miatt kaphatták, mivel nem kérvényezték a tábla elhelyezését. Ugyanakkor kérvényezték, hogy a helyi rendőrség szolgáltassa vissza a folyónévtáblát, mivel az a Néppárt tulajdonát képezi, mely visszaszármaztatás meg is történt.