Alig 1,5 km­re fekszik a városközponttól a népnyelvből átvett tulajdonnevet viselő Kubik tó. A hajdani téglagyár gödréből keletkezett, a nagy Szamos­töltés építésekor innen is hordták a földet, így mélyült tovább és keletkezett két tómeder. A természet rögtön birtokba is vette, a legkülönfélébb vízi élőlények népesítették be. A hetvenes árvíznek „köszönhetően” az ­ ezen a részen is átömlő ­ Szamos halakkal is feltöltötte, a városi pecázók legnagyobb örömére. Mesélik az öregek, mekkora halakat lehetett fogni, tavaszi belvíz idején még a szomszédos kertekben is, akár kézzel is. Tíz éve még teknősbékák is jártak a környékbeli utcákban, hihetetlenül gazdagmadárvilág telepedett meg, gémet, kócsagot, bakcsót és más fokozott védettség alatt álló madarat is lehetett látni, a récék és vízityúkok állandó ittlakókká váltak. A víz tiszta volt, a merészebbek még fürödni is jártak a Kubikhoz.

A ’89­es rendszerváltás után minden megváltozott. Lassan, fokozatosan, a hatóságok és a városvezetés elnéző tekintete mellett az egész környék egy illegális szemétdombbá alakult, úgy az északi (Bágernek nevezett), egyházi tulajdonban lévő, mint a déli, városi tulajdonú terület. Kezdték a környéken lakók, akik itt szabadultak meg a háztartási hulladéktól, mivelhogy 15­20 éve még nem volt a szemétszállítás megoldva. A berögződés részben megmaradt, még ma is vannak olyan lakók, akik nem fizetik a szemétdíjat és így oldják meg a hulladékproblémát. A szemét ­ természeténél fogva és egy sajátos tömegvonzás hatására ­ rohamosan növekedett és irdatlan szemétheggyé duzzadt. Szekeres fuvarosoktól kezdve, akik kevés pénzért vállalták a szemét idehordását, furgonos­kamionos vállalkozókon át, az egész város szemetét hordták ide.

A 2012 előtti városvezetés csak a környezetvédelmi őrségnél tett többszöri feljelentés hatására emelt ­ látszatintézkedésként­ drótkerítést a Kubik nyugati, Újlaki (Baritiu) út felőli részén. A Solidaritatii negyed felőli rész továbbra is nyitva maradt a szemétlerakók előtt, a szemét útja nem rekedt meg, csak egyirányúsították. Emeltek egy kinézetre sem olcsó őrbódét, amit azóta sem használtak, sőt, ma már romokban hever, a környék őrzése, felügyelete nem oldódott meg, a szemétlerakás zavartalanul folytatódott, láthatóan szervezetté vált. Nagy mennyiségben jelentek meg a veszélyes ipari, elektronikus és különféle varrodai hulladékok.

A helyzet „orvoslására” a 2012 előtti városvezetés, takarítás helyett, a terület feltöltéséről döntött. Amolyan szőnyeg alá söprés, mert nálunk ez így szokás. A Florisal „köztisztasági” vállalat jogot kapott a ­ többé­kevésbé nyűgnek tekintett ­ tó földdel és törmelékkel való feltöltésére. A meghirdetett cél, a terület felparcellázása, értékesítése, nagy nyereséggel kecsegtető ingatlanbuli, amiből nagy valószínűséggel egyes személyek különösen jól járnának. És a cél szentesíti az eszközt, beindult a feltöltés, buldózerekkel nyomták és nyomják a tóba a törmeléket, hulladékot és szemetet (!). A Florisal „köztisztasági” vállalat az utcáról összesepert vegyes szemetet, falevelet, szerves hulladékot is zavartalanul odahordja traktoros utánfutókkal. A kojkai érában a törmelékhordás meg lett mindenkinek engedve, viszont senki nem ellenőrizte a sitt tartalmát, és emiatt mindenféle szemét, műanyag, gumi, azbeszt is került bele bőven. És a folyamat azóta is tart. Aki nem hiszi, saját szemével a helyszínen is láthatja a létrejött patkánytanyát.

A 2011­-ben létrehozott, azóta megszűnt Környezetvédelmi Rendőrség (Politia Ecologica) csak félmegoldást hozott annak idején, ugyanis összetételénél fogva (rendőrség és Florisal) szemet hunyt az utóbbi törvénytelenségei felett.

A Környezetvédelmi Őrség ( Garda de Mediu) sem állt a helyzet magaslatán. Többszöri értesítés ellenére sem volt képes kideríteni a szemetelők kilétét, megállapítani a hatóságok felelősségét, megelégedett azzal, hogy kimenjen a helyszínre, eldiskuráljon az aktuális polgármesterrel, aki üres ígéretekkel leépítette a kérdezősködőket.

A nagyszabású, Coica előtti, Solidreg nevet viselő program 2015­ben befejeződött. A környék lakosságának a közérzetét 11 aszfaltozott utca dobta fel. Nagyjából ennyi lett a projekt hozománya,

 ami önmagában kevés. Parkosítás, zöldövezet létesítése, rekultiváció nem volt, élővilág megóvása és más hasonló fogalmak szóba sem kerültek. Ami viszont a természeti környezettel történt, nyugodtan nevezhető természetrombolásnak (reméljük, illetékes szervek által ez majd kimondatik), amiben a városvezetés, a telektulajdonosok (a város és a római katolikus egyház) tettestársak. A földdel és törmelékkel lefedett, részben mérgező és le nem bomló szemét buldózerek segítségével a talajba lett dolgozva, ami beláthatatlan következményekkel járó talaj­ és talajvízszennyezést okoz.

Bár a témát választások előtt szívesen fel­feldobták a különféle jelöltek és aspiránsok, a terület a mai napig nincs rendben és megválaszolatlan maradt számos kérdés:

1) Mennyiben felelősek a többhektárnyi terület tulajdonosai (a város és a katolikus egyház) az illegális szemétdomb kialakulásában?

2) Ki tehet a terület felügyeletének az elmulasztásáról?

3) A nyilvánvaló környezetrombolásért és az élővilágban esett eszmei kárért, a talaj­ és talajvízszennyezésért ki vállalja az anyagi felelősséget, ki állja a számlát?

4)A felparcellázásra szánt, szeméttel és sittel feltöltött terület mennyire alkalmas építkezésre, kertművelésre? A leendő tulajdonosok tisztában vannak azzal, hogy gyakorlatilag szemétdombon fognak ülni?

5) Miként próbálják helyreállítani az gazdag állat­ és növényvilágban esett kárt?

6) Miért nem hordták el az illegálisan lerakott szemetet egy legális szeméttárolóba?

7) Van­e terv a Kubik környéki biztonságos közállapotok megteremtésére? Gondoljunk a két évvel ezelőtti gyermekgyilkosságra, a nemrég talált, patkányok rágta holttestre, nők gyakori molesztálására, az arrafelé lézengő, potenciálisan közveszélyes alakokra stb...

8) Meddig fogjuk még a Florisal nyilvánvalóan önköltségcsökkentési céllal végzett környezetszennyező tevékenységét (úgymint utcai szemét és szeméttel kevert sitt Kubik tóba és a környező zöldövezetbe történő leborítása) eltűrni? Meddig teheti meg a Florisal hogy fittyet hányjon minden környezetvédelmi és egészségügyi szabályra?

9) Egyáltalán, van­e komolyan vehető és megvalósítható területrendezési és rekultivációs terv a Kubik tóra és környékére?

Bár a kérdések retorikusak, a válaszokat részben tudjuk és megoldásokat is tudunk nyújtani. Első lépésként a keletkezett anyagi és eszmei kár megtérítésével és a környezetvédelmi bírságok drasztikus megemelésével megteremteni az anyagi erőforrásokat a terület rendbehozásához.

Európai pénzeket is be lehetne vonni, ha lenne hozzá akarat és szakember. Ez a terv rekultivációval kell kezdődjön, egy ember­ és természetközpontú és nem rövidtávú anyagi hasznot hozó program kell legyen. Számos szép, követendő példa van más, hasonló adottságokkal rendelkező városokban, akár a szomszédban, a határ közelében, abból is lehetne ihletődni. A lényeg, hogy a jelenlegi állapotok rossz irányba mutatnak és ezen akarunk változtatni! És ehhez kérjük az emberek, a szavazók támogatását.