Csütörtök délelőtt bejelentették: az Erdélyi Magyar Néppárt nagyváradi polgármesterjelöltje a szervezet országos alelnöke, Zatykó Gyula lesz. Csomortányi István, a Néppárt Bihar megyei elnöke a megyei tanácsosi jelöltlistát vezeti majd.

Bihar megye-szerte több mint negyven közigazgatási egységben indít jelölteket a Néppárt – jelentette be Csomortányi István, majd hozzátette: a június 5-én esedékes önkormányzati választásokon megyei és városi listára is szavazhatnak majd a Néppárt szimpatizánsai.

 „Megoldási lehetőséget kell felmutatni”

Zatykó Gyula emlékeztetett: a legutóbbi polgármester-választáson is ő volt a Néppárt jelöltje, s akkor – 2012-ben – szép eredményeket sikerült elérnie frissen alakult pártja támogatásával. „Nagyváradnak komoly konkurenciái adódnak a térségben, amennyiben Szent László városát a Kolozsvár—Temesvár—Budapest háromszögben képzeljük el. A fiatalság helyben tartására átfogó stratégiára lenne szükség, hiszen a legutóbbi népszámlálási adatokból is kiderült: közel 20 000 nagyváradi lakossal lett kevesebb az évek folyamán. Az alacsony fizetések – a romániai megyék között e tekintetben a sereghajtók egyike vagyunk – és a magas adók mind az elvándorlást serkentik. Bár az utóbbi években – a felépült ipari parkoknak köszönhetően – több munkalehetőség adódik, ezek alacsony képzettséget igényelnek, s ennek megfelelően a bérezés is a lehető legminimálisabb” – mondta Zatykó Gyula. A politikus hozzátette: Nagyváradnak a gazdasági kérdéseken túl néhány komoly természet- és egészségvédelmi problémával is szembe kéne néznie, így mihamarabb megoldást kell találni a város levegőjét károsító hőerőmű légszennyezésének csökkentésére, vagy a városhoz közeli zagytározó káros hatásainak korlátozására. „Mindezek tematizálása mellett természetesen megoldási lehetőségeket is fel fogunk mutatni, s külön figyelmet kívánok fordítani a nagyváradi magyarság kisebbségi- és anyanyelv-használati jogának érvényesítésére is” – mondta Zatykó.

A lehető legmagasabb adókat rótták ki az RMDSZ-es elöljárók

Csomortányi István beszámolt arról, hogy az elmúlt időszakban felmérték Bihar megyei önkormányzatait a helyi adók, különösen az ingatlanokra kivetett díjak, összegével kapcsolatban. A beérkező adatokat ezután összevetették a sajtóban megjelent hírekkel, s mindezekből súlyos következtetéseket vonhattak le a Néppárt tisztségviselői. Kiderült: egyes polgármesterek, a választási kampány közelségét kihasználva, valótlanságokat állítanak, és mímelt harcot folytatnak a túlzott mértékű ingatlanadók ellen. „Nagyszalontán újságcikkben kérik a helyieket, hogy aláírásukkal támogassák azt a petíciót, melyben a helyi RMDSZ a túlzottan magas adók ellen emeli fel szavát. Érmihályfalván szintén e módszerrel próbálják megteremteni az érdekvédelem látszatát. Egy alsólugasi példa azonban egyértelműsíti: ahol az önkormányzat vezetőinek szándékukban áll, ott a törvény lehetőséget teremt a lehető legminimálisabb adók kiszabására. Ami az alsólugasi önkormányzatnak sikerült, az Nagyszalontán és Érmihályfalván is megvalósítható lenne” – mondta Csomortányi. A politikus elmondta: az RMDSZ tisztségviselői által vezetett településeken a lehető legmagasabb adókat határozták meg, miközben a törvény lehetővé tette volna a minimális összeg kiszabását is. „Arra kérjük Török Lászlót, Nagyszalonta polgármesterét és Nyakó Józsefet, Érmihályfalva elöljáróját, hogy fejezzék be a manipulatív és hazug aláírásgyűjtési akciót, helyette pedig éljenek törvény biztosította lehetőségükkel, és – még ha előzőleg ők is szavazták meg – csökkentsék a lakosság adóterheit” – mondta Csomortányi István.

A sajtótájékoztató végén a Néppárt politikusai kitértek a Bogdan Diaconu által beterjesztett magyarellenes törvénytervezetre is. Mint ismeretes, a jogszabálytervezet betiltaná a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban, mindennek elfogadása pedig a szenátuson múlik. A néppárti tisztségviselők elmondták: szégyenletes, hogy a tervezet úgy mehetett át hallgatólagosan a törvényhozáson, hogy az RMDSZ képviselői nem hallatták hangjukat ezzel kapcsolatban. Zatykó és Csomortányi nemzetközi jogszabályokra hivatkozva tette egyértelművé: a magyar-gyűlölő politikus kezdeményezése ellentétes a Románia által is aláírt nemzetközi egyezményekben foglaltakkal és az Európai Unió alapelveivel is.