Tudatosan próbálja félretájékoztatni az erdélyi magyarokat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – fejtette ki a Magyar Hírlapnak adott interjúban Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke.

– Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejelentette: reális annak az esélye, hogy két magyar párt jut be a decemberi választásokon a román parlamentbe. Mi alapján számolnak ezzel?
– A parlamenti választásokat a 2008-as választási törvény alapján szervezik meg. A jogszabály abból a szempontból előnyös a magyaroknak, hogy az ötszázalékos bejutási küszöb feltételét kiegészíti az alternatív küszöb fogalmával. A jogszabály alapján elképzelhetetlen, hogy a magyarság parlamenti képviselő nélkül maradjon. A törvény kimondja: ha egy párt hat képviselői, illetve három szenátori választókerületben lesz első (akár egyszerű többséggel), parlamenti párttá válik, és részt vehet a mandátumok szétosztásában. Miután a magyarság tizenöt parlamenti és hét szenátori választókerületben is többséget alkot, egy magyar párt biztosan teljesíti a 6-3-as feltételt. Így az önkormányzati választások eredményei alapján számolva az RMDSZ biztosan a parlamentbe kerül, de még a néppárt is bejuthat. 2008-ban az RMDSZ javaslatára született meg az alternatív küszöb. Mégis, tudatosan próbálják félretájékoztatni az erdélyi magyarokat, s vitathatónak tüntetik fel saját törvényüket.

– Önök tehát biztosak abban, hogy az erdélyi magyarság megőrzi parlamenti képviseletét. A minőség az, ami aggodalomra adhat okot?
– Az RMDSZ és a néppárt eredményesen kiegészítené egymást a parlamentben. A Kelemen Hunor vezette szövetség balkáni, kijárásos, kisléptű politikája, a néppárt következetes, autonomista politizálásával együtt eredményes lenne Bukarestben. Minden magyar nyer, ha a néppárt bejut a parlamentbe. Jó kampánnyal és programmal, hiteles jelöltekkel el tudjuk ezt érni. Az azonban ismét bebizonyosodott: az emberek hiába várják el az RMDSZ-től, hogy az autonómia mellett kiálljon. Erre példa a múlt heti szenátusi döntés Székelyföld autonómiatervezetéről, ahonnan Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György angolosan távozott még a szavazás előtt, ott maradt társaik pedig gyáván hallgattak.

– Sejthető, hogy nem annak szánta, de csaknem hízelgően hangzik, amikor a kis lépésekkel politizálók parlamenti jelenlétéről beszél.
– Az RMDSZ dolga, hogy milyen politikát követ. A néppárt a saját programját képviseli majd, és a magyar közösség elvárásaira koncentrál. Lennie kell egy szintnek, egy nemzeti minimumnak, amit az RMDSZ nem fogadott ugyan el, de amely alá nem süllyedhet egy magyar képviselő sem.

– Ott van viszont a Magyar Polgári Párt is a térképen. Velük miként számolnak?
– Szerettünk volna erős választási koalíciót kialakítani velük, ami tulajdonképpen egy lépés lett volna a fúzió felé. Ez sajnálatos módon nem sikerült, mert az MPP még keresi a helyét, ugyanakkor tisztújító kongresszus előtt áll. Ha október 13-án végre lezárul útkeresésük folyamata, a velük való közreműködésünk továbbra is elképzelhető. Amennyiben úgy döntenek, hogy nem indulnak a választásokon, akkor nagyon szívesen látjuk közöttünk a jelöltjeiket.

– Azt állítja az RMDSZ, hogy Tőkés László, az EMNP védnöke a marosvásárhelyi szenátori körzetben való indulását fontolgatja. Igaz ez?
– Ez egyrészt azt jelzi, hogy az RMDSZ-ben még mindig figyelnek Tőkés Lászlóra – ami megtisztelő –, másrészt félelemről is árulkodik: tartanak védnökünk elindulásától. Pedig az lenne a normális, hogy ha már nem akartak velünk együttműködni, akkor ne ők legyenek, akik megmondják, mit tegyen, és azt sem, hogy hol. Ha Tőkés László döntése ez ügyben megszületik, akkor ezt ő a megfelelő időpontban bejelenti.