Autonómia, épített örökség, turizmus: programot ismertettek a bihari jelöltek
Az önrendelkezés gondolatának népszerűsítése, épített örökségünk védelme, a turizmus fellendítése, a korrupció visszaszorítása, az oktatás és egészségügy átalakítása – csak néhány azon célkitűzések közül, melyeket az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei szenátor- és képviselőjelöltjei zászlajukra tűztek.
dr. Balogh Árpád-György, Moldován Lajos, Török Sándor, Tóth Zoltán |
A Néppárt Bihar megyei jelöltjeinek bemutatkozásául szolgáló harmadik – egyben utolsó – sajtótájékoztatón Török Sándor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Bihar megyei elnöke, a 3-as számú körzet szenátorjelöltje elmondta: nem véletlen, hogy a világ államainak mintegy hatvan százaléka föderációkra van felosztva. Romániában is megérett az idő arra, hogy átalakuljon az államberendezkedés oly módon, hogy a helyben termelt javak helyben maradjanak. A választókörzetében is megtalálható, elszegényedett és elöregedett falvakat illetően a bihari EMNT elnöke úgy véli: a magatehetetlen, idős emberek megsegítését, napi étkeztetését – az egyházak segítségével – állami büdzséből, vagy a társadalombiztosításon keresztül kellene finanszírozni.
Tóth Zoltán, 6-os körzet képviselőjelöltje szintén a föderalizáció fontosságát emelte ki, mondván, hogy Európa is egy ilyen tendenciát mutat. Az RMDSZ megszegte a Kolozsvári Nyilatkozatban foglalt esküt az autonómia képviseletére, csak választási kampánycélokra használta fel a magyar önrendelkezés ügyét – mutatott rá Tóth. Emlékeztetett arra, hogy a nyilatkozat húszéves évfordulóján a néppártiak megújították a két évtizeddel letett esküt, és egy új nyilatkozatot fogadtak el, amely az autonómia ügyének felvállalásán túl Románia modernizációs lehetőségeként a föderalizmust, a hagyományos régiók szövetségi rendszerét jelöli meg.
Dr. Balogh Árpád-György, a 7-es körzet képviselőjelöltje főként az egészségügyet érintő problémákról szólt: az ügyintézésben tanúsított merevségről, az alulfinanszírozottságról, a korrupcióról, az egészségügyi pénztár bürökratizált működéséről. Mint mondotta, harminc éve dolgozik háziorvosként, így jól látja, melyek azok a hibák, amelyeken változtatni kell. Éppen ezért vállalta a jelöltséget is. Véleménye szerint az egészségügyi törvénynek függetlennek kell lennie a pártpolitikáktól, a pénztárnak pedig teljes mértékű önállóságot kell biztosítani. A pártoknak egy politikai paktumban kellene kötelezettséget vállalniuk arra vonatkozóan, hogy nem változtatnak az egészségügyi kerettörvényen. Mivel az adófizetők többsége nem tudja, mire megy el az egészségügyi kasszába befizetett hozzájárulása, indokolt lenne minden hónapban értesítőt küldeni arról, hogy mire jogosult a befizetett adója függvényében – vélekedett Balogh doktor. Arról is említést tett, hogy szerinte semmi szükség arra, hogy minden megyében külön biztosítási pénztár működjön, éppen elegendő lenne, ha az egyes történelmi régiókban működne egy-egy.
Moldován Lajos, a 2-es körzet szenátorjelöltje a vidéki betegellátás és tanügy hiányosságait emelte ki. Elfogadhatatlan az, hogy a Papfalvától Kolozs megyéig terjedő szórványtelepüléseket – köztük a Belényesi-medence falvait – magába foglaló választói körzetben az iskolák többségének nincsen egészségügyi engedélye a működésre. Ez abból adódik, hogy az iskolaépületekbe nincs bevezetve a víz, még csak benti mellékhelyiség sincs. A pedagógusként dolgozó néppárti jelölt a magyar nyelvű iskolák hiányára is rámutatott, mondván: nincs miért csodálkozni, hogy ennyi a vegyes házasság a szórványban, ha a magyar diákokat román nyelvű osztályokba íratják.
[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt partiumi sajtószolgálata]