A 24. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor mottója, A mi időnk, azt jelenti, hogy Tusványoson másképp telik az idő, hogy négyszer 24 órában minél jobban kihasználjuk a rendelkezésünkre álló időt – jelentette ki Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke, a szabadegyetem egykori főszervezője július 24-én, a tábor megnyitóján.

A mi időnk cselekvésre ösztönöz, hiszen a 24. órában vagyunk az autonómiát illetően – mondta Sándor Krisztina, és arra emlékeztetett, hogy az EMNT az autonómia évének nyilvánította a 2013-as esztendőt. Az idei események is ezt erősítik, hiszen az év első hónapjaiban kirobbant székelyzászló-ügy is erre a témára irányította a figyelmet, de az is, hogy Marosvásárhely polgármestere regionalizációval kapcsolatos kijelentéseivel hangsúlyt adott a kérdésnek. Ennek jegyében – folytatta Sándor Krisztina – az idei Tusványoson a korábbi éveknél is intenzívebben lesz szó az autonómiáról, a regionalizmusról. Ebben nem csak erdélyi és magyarországi vendégek és előadók vesznek részt, hanem a külföldi meghívottak is, akik az idén a korábbi éveknél nagyobb számban vesznek részt a szabadegyetemen.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, a Tusványos egyik alapító atyja, a frissen létrehozott Szenátus tagja beszédében hangsúlyozta: a tavalyi Tusványos mottója, A világ közepe után az idei jelmondat elhelyezi az időben ezt a teret. „Az a fontos, hogy ebbe az időbe, a mi időnkbe mi fér bele, mit tudunk belehelyezni” – fogalmazott Toró. „Tusványoson is időt és figyelmet szánunk arra az üzenetre, amely az április 10-i marosvásárhelyi tüntetésen, illetve a július 20-án, Erdély 119 településén szervezett tüntetéseken is megfogalmazódott: az autonómia a megoldás, ennek az üzenetnek az aktualitását a régiósítási vita frissíti fel” – tette hozzá.

A Néppárt elnöke azt mondta: Tusványoson jelen van mindenki, akinek fontos a nemzetpolitika. „Akinek itt kell lennie, az itt van, csak azok nincsenek jelen, akinek a nemzetpolitikát nem tartják fontosnak” – fogalmazott.

Toró T. Tibor hangsúlyozta, Tusványoson „a mi időnk van”, ez pedig akkor nyeri el igazi értelmét, ha a szabadegyetem öt napja alatt sikerül megoldást találni arra, hogy ezt az idő állandósuljon.

***

Regionalizáció – történelmi régiókkal

A szabadegyetem első, Regionalizmus és/vagy nemzeti érdek – régióátszervezés Romániában című panelbeszélgetésén Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke a régiósítás kapcsán arról beszélt, hogy a nemzeti érdeket különbözőképpen értelmezik a központban és a periférián. Bukarestben úgy gondolják, hogy a nemzeti érdek az egységes nemzetállam fenntartása, illetve az ebből a szemléletből fakadó homogenizáció. Ezzel ellentétben a központtól távolabb (Erdélyben, a Bánságban, Moldvában stb.) az a meggyőződés válik egyre szilárdabbá – nem csak a magyarok körében –, hogy a nemzeti érdek a régiók szerepének az erősítése.

Toró a regionális átalakítás kétféle megközelítéséről beszélt. A kormány álláspontja az, hogy a meglévő nyolc fejlesztési régiót kell továbbra is fenntartani, és mesterséges közigazgatási régióként továbbvinni. Ezzel ellentétes a Néppárt régiósítási elképzelése, amely arra épül, hogy a történelmi régiókra, a évszázadok során kialakult és szervesült természetes határokra alapozva kell – népszavazás után –  végrehajtani a régiósítást, hangsúlyozta a pártelnök. „A regionális különbségeket nem elsimítani kell, hanem felerősíteni, hiszen ezek a fejlődés motorjai” – szögezte le.

A régiósítás esélyeiről szólva Toró T. Tibor azt mondta: a mesterséges és természetes régiók hívei közti törésvonalat mélyíteni kell, csak így válhatnak egyértelművé az előnyök és a hátrányok. A kormánynak az az érdeke, hogy román-magyar kérdés legyen a régiósításból, holott ez a megközelítés egyértelműen hamis – mondta Toró. Romániában egyelőre nincs olyan román politikai erő, amely felvállalja a hagyományos régiókra alapuló átszervezést, pedig a kérdés akkor kaphatna nagyobb hangsúlyt, ha egy román párt tűzné a zászlajára – tette hozzá. Ha ez megtörténne, akkor akár tovább is lehetne lépni a föderalizmus irányába, amely mellett a legerősebb érvek az olyan sikeres európai államok, mint Németország, Ausztria, vagy Svájc.

A sikeres és igazi régiósítás érdekében magyar-magyar egységet kell teremteni Erdélyben, ennek azonban az is előfeltétele, hogy a magyar közösség parlamenti képviseletét monopolizáló RMDSZ a pusztán csak a fejlesztési régiókról szóló elképzelésén túllépve reális régiósítási tervet készítene – a közigazgatási régiók létrejöttének azonban a szövetség egyelőre nem látja az esélyét. A magyar-magyar egység irányába az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum keretében kellene továbblépni, ha az RMDSZ hajlandó lenne rá – mondta Toró.

Számolni kell továbbá azzal is, hogy maga a közösség válhat hatékony politikai szereplővé, ennek a kifejeződése a március 10-i marosvásárhelyi autonómiatüntetés, illetve a július 20-i tüntetéssorozat 119 erdélyi településen. „Ezek az alkalmak azt bizonyítják, hogy a közösség kezd ráébredni erejére, eztr kellene politikailag hasznosítani” – mondta Toró. Annak kapcsán, hogy az RMDSZ nem vett részt a megmozdulásokon, a pártelnök hangsúlyozta: ha a szövetség köztéri megmozdulásokat tervez, a Néppárt támogatni fogja, és jelen lesz a tüntetéseken.