Home » Hírek » Erdély » A baróti Néppárt székházáról is eltávolítaná a prefektus a zászlókat

A baróti Néppárt székházáról is eltávolítaná a prefektus a zászlókat

2013. 2. 12.
Megosztás:

Hivatalosan felszólította a Kovászna megyei prefektus az Erdélyi Magyar Néppárt baróti szervezetét, hogy távolítsák el a címeres magyar lobogót a székházuk homlokzatáról – közölte hétfőn sajtótájékoztatón Szép Béla, a baróti Néppárt elnöke. Az elnök írásban válaszolt a prefektusnak, tájékoztatva arról, hogy nem történt törvénysértés, mivel a zászló nem egy másik állam hivatalos lobogója, hanem a magyar nemzeté, és ennek használatát nem tiltja a törvény. Ha az ügy itt nem ér véget, a törvényes jogorvoslat eszközéhez folyamodnak.

Szép Béla szerint a prefektus személyesen hívta fel telefonon a múlt héten, és elmondta, hogy előtte vannak a fényképek, amelyeken látszik, hogy a pártiroda homlokzatán a székely és a magyar zászló lobog. A prefektus a zászlók levételét kérte, mivel – mondta – nincs értelme feszültséget kelteni, egymásnak problémát okozni. Szép Béla megkérdezte, hogy milyen törvény alapján kéri ezt? A válasz: a zászlók használatára vonatkozó törvény alapján. A néppárti politikus az 1994/75-ös törvény 7. paragrafusára hivatkozva fejezte ki értetlenségét, ez ugyanis más államok lobogóira vonatkozó rendelkezés. A prefektus szerint le kell venni a magyar címeres zászlót, mert az más állam lobogója. Az elnök megkérdezte: a székely vagy a magyar címeres zászlót tekinti-e állami lobogónak? Válasz: „az a piros-fehér-zöld”. Erre Szép tájékoztatta, hogy ez nem Magyarország hivatalos zászlója, és megkérte a prefektust, hogy további kifogásait tegye meg hivatalos formában, írásban.

A baróti Néppárt székházáról is eltávolítaná a prefektus a zászlókat
A baróti székházon a zászló kint marad


Nemes Előd, a Néppárt Kovászna megyei elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hiába változott a prefektus személye, a recept a régi maradt, a mindenkori kormánybiztos feladata az, hogy féken tartsa a megye lakosságát. Másfél évvel ezelőtt György Ervin, a magyar prefektus ugyanígy telefonált és levelet küldött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi irodájának homlokzati felirata és a kitűzött székely és magyar zászló ügyében. A prefektúra intézménye fölösleges, a legjobb lenne felszámolni, és a hatáskörébe tartozó intézményeket a helyi és a megyei önkormányzatok alárendeltségébe vonni – szögezte le Nemes.

„A legszomorúbb az, hogy az egész Kárpát-medencében (Magyarországon, Szlovákiában, Szerbiában) szabadon lehet használni a nemzeti közösségek zászlaját az iskolákon, melyek állami intézmények, de polgármesteri hivatalokon is, annak ellenére, hogy a délvidéki és felvidéki magyarok, vagy a magyarországi románok és szlovákok nincsenek olyan szinten és olyan hosszú ideje képviselve a magas kormányzati struktúrában, mint az erdélyi magyarság” - mondta Nemes, aki szerint óriási hiányosság, hogy itt nem sikerül megoldani a nemzeti szimbólumok szabad használatát. „Arra szólítjuk fel a lakosságot, hogy az ablakokba, teraszokra és homlokzatokra tűzze ki a székely és a magyar zászlót. Ha több ezren ezt tesszük, a hatóságok tehetetlenek lesznek” – mondta.

Benedek Erika, a Kovászna Megyei Tanács néppárti frakciójának vezetője szerint „alapvető fogalmak tudatosan helytelen használatának jelenségével állunk szemben. Olyan mértékben összemossák a nemzet, nemzetiség, állam, állami szimbólumok, nemzeti szimbólumok fogalmát, hogy egyes jogi kategóriák helyett is mást használnak. A nemzethatárok nem feltétlenül esnek egybe államhatárokkal, és a nemzeti szimbólum nem azonos az állami szimbólum fogalmával”.

Benedek szerint tudatos, mesterséges manipulációs játszma folyik, amelyet a politikai elit generál és média ad neki nyilvánosságot azzal a céllal, hogy a nemzetiségek között konfliktusokat generáljanak. „Megkérdőjelezni, vagy megtiltani egy nemzetnek szimbólumai használatát annyi, mint megkérdőjelezni identitását, létezését. És épp ez a cél: a megsemmisítés. Nem történt jogsértés a nemzeti szimbólum–értékű zászló használatával. Ennek tiltása viszont emberi jogokat (a létezéshez és identitáshoz való alapvető jogot) sért. Jogi kategóriák félreértelmezése általi Ez egy álcázott támadás a székelyföldi magyarság nemzeti identitásának szabad kinyilvánítási joga ellen, jogi kategóriák félreértelmezése által” – mondta a frakcióvezető.

[Forrás: az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóközleménye]
Gyorskereső
Videók
A Székelyek nagy meneteléséről a Duna Televízió Heti hírmondójában - 2013. október 27. Videógaléria