Home » Hírek » Erdély » A felsőbányaiak nyitottak az újra

A felsőbányaiak nyitottak az újra

2012. 3. 26.
Megosztás:

- Mutatkozzon be röviden olvasóinknak!
-
1962-ben születtem, törzsgyökeres Felsőbányai születésű és lakosú. Két gyermekes családapaként, jelenleg a felsőbányai magyarság érdekeit vagyok hivatott képviselni.

- Milyen indíték nyomán kezdett el politizálni?
-
A 20 évi politizálás kudarca és a városvezetés felületes munkája oda vezetett minket, hogy ma már nincsenek normális, járható útjaink, nincs tiszta és iható ivóvizünk, a Zárda iskolánkat tönkretették és utána vissza szolgáltatták egyházunknak, korházunkat bezárták, a bányaépületek életveszélyes állapotban vannak – felelőtlen gazdálkodás eredményeként, a Zazar támfalát, amit az őseink kétkezi munkával karbantartottak, ma veszélyes állapotba került, a beszakadt híddal senki sem törődik, a giródtothfalúi meddőhányó állandó veszélyforrás, miközben a város területe szűkében van, az egyházaink földjeit, erdőinek egy részét még mindig nem szolgáltatták vissza, és még sorolhatnám napnyugtáig a városom gondjait. Az egy külön fejezet, hogy mi történik iskoláink-óvodáinkkal, az ifjúság gondjaival, a munkahelyteremtéssel. Mindezek arra késztettek, hogy aktív részt vállaljak a politikában. A felsőbányai lakosság érdekeit szeretném képviselni munkámmal, képességeimmel, tudásommal.

- Miért döntött a Néppárt mellett?
-
Az új irányzatban az igazságosság és becsületesség rejlik. Jobban odafigyel a közösség javaira, értékeire, nem pedig az anyagi haszonra hajt, mert nincs politikai játszmáktól megfertőzve. Nekünk elsődlegesek a közösség érdekei, nem, mint ahogyan az elmúlt 20 év tanúsítja. Az Erdélyi Magyar Néppárt ezúton is felkarolja fiataljait, úgy az elveik érvényesítésében, mint életvitelük minőségének javításában. A hagyományok megőrzése, a közös ünneplések, majálisok, templombúcsúk, húsvét, bányásznap, névnapok, disznóvágás, amikor a nagycsaládok össze tudtak ülni, úgy az unokák, sógorok, komák, igazi családi és értékmegőrző pillanatokat átélve. Még megmenthetőek az igazi felsőbányai hagyományok, a közösségünk! Ne hagyjuk mindezeket emlékké válni!

- A megosztás kérdését hogyan látják a Felsőbányaiak?
-
Nézzük a helyhatósági választások eredményeit: 2004-ben a felsőbányai magyarság 20%-a szavazott az „érdekképviseletre”, 2008-ban, amikor megjelent a versenypárt, a 30%-a szavazott magyar közképviseletre. A 2011-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy csökkent a magyar népesség városunkban, de még így is van egy jelentős, mozgósításra váró szavazótábor. Végcélunk a magyar ügy tovább gondolása, mert nekünk fontosabb szülőföldünk, mint a bukaresti politizálás.

- Közképviselettel tisztában vannak-e a felsőbányaiak?
-
Az új párt megjelenésével nem veszélyeztetjük a parlamenti közképviseletet, mivel a 2008-as választási törvény kimondja azt, hogy a parlamenti bejutási küszöb 5% viszont az a párt, amely eléri a minimum 6 képviselő és 3 szenátori mandátumot, az frakciót állíthat a román parlamentbe. Azokat a polgárokat akarjuk megszólítani, akik a jelenlegi politikai palettán, különféle indíttatásból nem találják meg a számukra irányt adó életképet.

- Mennyire tudja elfogadni a felsőbányai közösség a Néppártot?
-
A felsőbányaiak óhajtják és nyitottak az újra, mert a 20 évi politika zsákutcába vitte a magyarság ügyét: nagy az elvándorlás, az asszimiláció, a megélhetési gondokkal küzdő, reményvesztett ember.

- Üzenete a felsőbányaiakhoz:
-
Az értékeinkhez való ragaszkodás nem jelent rugalmatlanságot – de nekünk nem a román politizálás magyar változatát kell megélnünk, hanem saját céljainkat kell követnünk. Fiatal, szülőföldjüket szerető emberekkel akarunk magyar jövőt építeni Felsőbányán, mert hiszünk szülővárosunkban, hiszünk Erdélyben!

A felsőbányaiak nyitottak az újra
Brodács István

[Forrás: Nagy Andrea, Bányavidéki Új Szó]
Gyorskereső
Videók
A Székelyek nagy meneteléséről a Duna Televízió Heti hírmondójában - 2013. október 27. Videógaléria