A győztes mindent visz?!
Nem kizárt, hogy gyökeresen megváltozik a választási rendszer néhány hónappal a parlamenti választások előtt.
Tegnap ugyanis a szenátusban 77:9 arányban, 17 tartózkodással elfogadták a Victor Ponta és Crin Antonescu által benyújtott, a választási törvényt módosító tervezetet a „tiszta” egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről.
A „tiszta” egyéni választókerületes rendszer a „győztes mindent visz” elve alapján működik: az a jelölt jut mandátumhoz, aki a szavazatok többségét magáénak tudhatja, illetve, aki olyan alakulat színeiben indul, amely országos szinten teljesíti a választási küszöböt. A többi jelöltre leadott voksok elvesznek.
A jelenlegi „vegyes” rendszerben, ha egy jelölt nem szerzi meg az 50 százalék plusz 1 voksot, a szavazatok egy országos kompenzációs kosárba kerülnek, ahonnan egy bonyolult algoritmussal újraosztódnak.
A „tiszta” egyéni választókerületes rendszer egyértelműen hátrányos az erdélyi magyarság számarányos képviselete szempontjából. Ennek oka az, hogy – a Székelyföldet leszámítva – a legnagyobb jóindulattal is kevés olyan választókörzetet lehet kirajzolni, ahol a magyarok 30-40 százalékos többséget alkotnak, így esélye sincs annak, hogy egy magyar jelölt az első fordulóban megkapja a voksok többségét.
Márton Árpád parlamenti képviselő, a választási törvény módosításával megbízott parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja egyedüli megoldásként az alkotmányossági normakontrollt látja. Elmondta, az Alkotmánybíróság (AB) egy korábbi döntése értelmében ugyanis a választások előtti egy évben tilos lényeges módosítást eszközölni a választási törvényen. A „vegyes” rendszerről a „tiszta” egyéni választókerületes rendszerre való áttérés azonban lényeges módosításnak minősül. Az arányosság elve változik, elképzelhető lesz az, hogy egy 40 százalékot szerzett párt akár 80-90 százaléknyi mandátumra tegyen szert – érvelt Márton.
A képviselő hozzátette, a jelenlegi román jogrend szerint az AB végleges döntése minden hasonló ügyben alkalmazandó. Így tehát jó esélye van annak, hogy az AB erre hivatkozva elutasítja a választási törvény módosítását.
Miután a szenátus elfogadta a törvénytervezetet, az a képviselőházba kerül, amely a döntő szerv az ügyben.
[Forrás: Nyugati Jelen/erdely.ma]