Kolozsvár annak ellenére fiatalos város, hogy 697 éves – jelentette ki Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke az egyhetes rendezvénysorozat megnyitó gáláján, amelyet hétfőn este tartottak a Kolozsvári Állami Magyar Színházban. Gergely megjegyezte: a Kolozsvári Magyar Napok olyan hely, ahol az egymást bíráló politikusok néha találkoznak, majd arra kérte a közönséget és a jelen levő politikusokat, hogy közösen húzzák meg a színház előcsarnokában felállított harangot, utalva a gálaműsor kezdetén felolvasott Bálint Tibor-szövegre (Egyszer én is harangoztam).

Gergely Balázs

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte a gála résztvevőit. Mint mondta, amikor több mint négy évvel ezelőtt Gergely Balázs ötlete nyomán felmerült, hogy magyar napokat rendeznek Kolozsváron, nem hitt a sikerben, aztán a szervezői elszántság, az ötletek és a segítség nyomán elszállt a kételye. „Ehhez képest most itt vagyunk a negyedik Kolozsvári Magyar Napokon, és annak ellenére, hogy a negyedik szám nem túl sok a tizen- vagy huszonvalahányadik kiadását megért számtalan erdélyi rendezvény között, a Kolozsvári Magyar Napok teljesítménye példátlan, akkora népszerűséget és annyi sikert gyűjtött be Erdélyi minden szegletéből  az elmúlt négy évben” –  fogalmazott Sándor Krisztina.

Sándor Krisztina

A Kolozsvári Magyar Napok immár minta és követendő példa, mivel hasonló magyar napokat szerveznek Brassóban, Nagyváradon és Marosvásárhelyen is javában zajlanak az előkészületek – folytatta az EMNT ügyvezető elnöke. „E nagyvárosok magyar közössége megtalálta azt a számára megfelelő magyar napos rendezvénysorozatot, amely felrázza minden erdélyi nagyvárosban a teljes magyar közösséget, s ha valamiért, hát ezért is érdemes volt megszervezni a Kolozsvári Magyar Napokat” – mondta Sándor Krisztina.

Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke köszöntőbeszédében elismerését fejezte ki a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek, hogy példamutató módon felülemelkedtek a pártpolitikai megosztottságon, és összefogtak a közös ügyért, az „egyházi, nemzeti, társadalmi, politikai ökuméniáért, amely Erdély és kincses városunk leghaladóbb hagyományaiba illeszkedik bele”.

Annak kapcsán, hogy Marosvásárhely polgármestere és csapata „a magyar vandalizmustól féltik a várost”, amikor kiutasítják a főtérről a Vásárhelyi Forgatagot, Tőkés arra emlékeztetett, hogy egyetlen hasonló magyar rendezvényen sem történt semmiféle rendbontás vagy törvénysértés, a közösség ehelyett méltósággal ünnepelt és mutatta fel értékeit.

Tőkés László

„Még távolról sem lehetünk elégedettek azzal, amit elértünk Kolozsváron, Erdélyben, Romániában mi magyarok, mert azt szeretnénk, hogy ne csak magyar napokban legyen részünk, hanem magyar jövőről beszélgessünk Erdélyben és Kolozsváron. Ettől azonban még igen távol állunk, ezért is jelképes a Kolozsvári Magyar Napok és a többi magyar napok, mert egy jövő irányába mutatnak előre, jelezvén, hogy jó irányba haladunk. Ezek a magyar napok is adjanak indítást nekünk, hogy ezért a jövendőért cselekedjünk, harcoljunk és dolgozzunk” – fogalmazott beszédében Tőkés László.

„Huszonnégy évvel a kommunista diktatúra bukása után a jövőbe vezető utat még mindig nem találjuk és erdélyi magyarságunk még mindig nem találja honát a hazában, az ország a csőd szélén van, a regionalizáció veszélyével kell szembenéznünk, a többségi nacionalizmus pedig továbbra is egymás ellen akarja uszítani és kijátszani a románokat és a magyarokat” – mondta Tőkés. Emlékeztetett arra, hogy a Mátyás korában a magyar és szász lakosságú Kolozsváron paritásos alapon állt össze a száztagú városi tanács. Ilyen fajta önkormányzati rendszert képzelt el az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt is – folytatta –, illetve olyan Romániát, amelyben Havasalföld, Moldova és Erdély történelmi nagyrégiók, amelyben Erdély fővárosa Kolozsvár, és amelynek föderális szerkezetébe a Romániához visszacsatlakozó Moldovának éppúgy helye lenne, mint az autonóm Székelyföldnek, Partiumnak, vagy akár Bánságnak.

„Ebben a szellemben kellene rendeznünk közös dolgainkat a román féllel, valamennyi közösséggel, az erdélyi tolerancia szellemében, vagy a szent-istváni állameszme szellemében, vagy éppenséggel Temesvár szellemében, együtt építve a jövőt” – zárta beszédét Tőkés László.