Az Erdélyi Magyar Néppárt politikai keretprogramját a Megtalált út – Esélyt és szabadságot Erdélynek címmel az I. Országos Küldöttgyűlés szombaton, Csíkszeredában fogadta el. A keretprogram hét fejezetben határozza meg az alakulat eszmerendszerét, tisztázza kitűzött céljait és helyezi el tevékenységét a romániai, erdélyi és európai közéleti-politikai közegben. A teljes anyag elolvasható ide kattintva.

A keretprogramot indító Alapvetés című rész leszögezi: az elmúlt két évtizedben az erdélyi magyarság lélekszáma közel negyedével csökkent, és gazdaságilag is teret veszített, ám mindezek ellenére abban bíznak, hogy az erdélyi magyarok képesek saját sorsuk alakítására. Mint fogalmaz, olyan gondokra is megoldást kell találjanak, mint az elmélyült romániai demokráciadeficit vagy a magas szintű korrupció.

„A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni” – írja le a dokumentum a néppárti politizálás egyik sarokpontját. Az erdélyi magyarokat egy, a különböző autonómiaformákban részesülő, hagyományaira és értékrendjére támaszkodó, az egységes Kárpát-medencei magyar nemzet szerves részeként élő közösségként látja.

Ami a Néppárt ideológiai irányultságát illeti, a Hagyomány és újítás rész kijelenti: az Erdélyi Magyar Néppárt politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. A formáció által legfontosabbnak tekintett értékek kulcsszavakban: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet, és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia.

A romániai államreform sarkalatos elemei a Néppárt szerint a túlsúlyos bürokrácia leépítése és a legmélyebb szintekre kiterjedő regionalizáció. A Néppárt víziójában a központi kormányzatra csupán a hadügy, a külügy, a pénzügy és a nemzetbiztonság igazgatása hárul. Az asszimetrikus régiók saját adottságaik, hagyományaik és identitásuk alapján, szabályozott törvényalkotási folyamatban szerzik meg azokat a hatásköröket, amelyekkel a politikai-közigazgatási önkormányzást gyakorolják. Románia hosszú távú érdekének jelölik meg az elnök parlament általi megválasztását, a parlamentáris köztársaságot, amely együtt járna a kétkamarás parlament átalakításával is. A tervek szerint alapvetően könnyítenének a kisebbségi és regionális pártok bejegyzésének követelményrendszerén, valamint a választásokon bevezetnék az etnikai arányosság elvét, amely alapján a népességi arányának megfelelő számú elkülönített mandátumért egy nemzeti közösség politikai szervezetei egymással mérkőznének meg.

Az erdélyi régiókról szóló rész a Székelyföldet önálló történelmi és kulturális hagyományai alapján sajátos jogállású önkormányzati jogkörökkel ruházná fel, ugyanakkor a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára biztosítaná a kulturális autonómiát. Kolozsvárt Erdély fővárosának tekinti, ahol olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítani, amely az erdélyi magyar magaskultúrát az európai szellemi és tudományos értékek vérkeringésében tartja. A dokumentum a Partiumot a nyugati integráció elősegítőjének, a román-magyar határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtőjének nevezi, ugyanakkor a régió sajátos autonómiájának szükségességéről sem feledkezik meg.

A keretprogram a Néppárt oktatás- és ifjúságpolitikájának, művelődéspolitikájának, gazdaságpolitikájának és szociálpolitikájának is külön részben szentel figyelmet. Ezekben a bekezdésekben hangsúlyozza többek között a bölcsődétől az egyetemig tartó önálló magyar közösségi oktatási hálózat fontosságát, felhívja a figyelmet az állami hírügynökségek magyar nyelvű anyagainak hiányára, valamint felvállalja a Mikó Imre Terv intézményépítő elképzeléseit, valamint kiemelt gazdaság- és vidékfejlesztő, munkahelyteremtő operatív programjait.

Az egységes magyar nemzeti külpolitikáról szóló részben a következőket olvashatjuk: „külpolitikánk elsődleges feladata autonómiaprogramunk számára kedvező környezet kialakítása a nemzetközi közvéleményben, illetve a különböző nemzetközi – kiemelten az euroatlanti – integrációs intézményekben.” Mint fogalmaz, a Néppárt az összmagyar integráció intézményeinek – a Magyar Állandó Értekezletnek, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának vagy a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsnak – a munkájából részt kér és vállal.

Az Erdélyi Magyar Néppárt keretprogramjának záró része az alakulat konszenzusorientált politikájáról és higgadt, reakciókész kommunikációjáról rendelkezik. Az erdélyi magyar politikában egy, a verseny és az együttműködés viszonyára vonatkozó, hosszabb távot szolgáló „erdélyi stabilitási egyezmény” megalkotását szorgalmazza, a kormányzati szerepvállalásról pedig kijelenti: csak szigorúan betartott koalíciós programok alapján tartja elképzelhetőnek, de a parlamenti képviseletet és az önkormányzati politikát fontosabbnak tekinti a hatalomban való öncélú részvételnél.