A Máramaros megyei Koltó–Katalin községben is megalakult az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete. A Bányavidéki Új Szó március 30-i számában kérte meg Csolti Ferencet, aki a szervezet helyi elnöke lett, hogy a Koltó–Katalin községben és a politika szekerének viszonyáról ossza meg gondolatait olvasóikkal.

„Mert még itt, falun is, a jól nevelt ember mindig bemutatkozással kezdi, el kell mondanom, hogy 1961. december 29.- én Koltón születtem, egy kislány büszke édesapja vagyok. (Ha fel is nő a gyermek, akkor is mindig kislány marad a szülők számára!). Ma is Koltón élek, műanyaghegesztőként tevékenykedem és családi vállalkozásként panziót is vezetek.

Koltó és a politika viszonyáról sokat gondolkoztam, már csak azért is, mert falunk legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor miatt lett ismert nemcsak e szűk honban, amire, mint koltói magyar, igen büszke vagyok. Ilyen előzmények mellett még az is lényeges, hogy Koltón tömbmagyarság van, azaz mozgásterünk vagy, ha úgy tetszik, szekértologatási lehetőségünk kissé nagyobb.

Pont ez a szerencsés helyzet idézte elő, hogy az itteni magyarság számára a politikai pluralizmusra való törekvés magától értetődő, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt koltói szervezetének megalakulása nem egy kirívó eset, hanem egy természetes folyamat része: úgy hívják, hogy erdélyi magyar újjászületés. Már a 2008-as választások óta 4 MPP-s (Magyar Polgári Párt) képviselőnk van a helyi tanácsban. Tehát: őszinte, komoly politizálással igenis az eredmény nem maradhat el, de az út még igen hosszú, hisz egy fecske nem csinálhat tavaszt...

Úgy látom, a gond a választások után van, amikor is megszakad a folyamatosság: egy-két dolog megtörténik a választások előtt, majd újabb 4 évi csend következik. Ezeket a visszás állapotokat szeretnénk mi megszűntetni, hogy ne csak akkor számítsunk, amikor szavazni kell. Koltón még így is jobb a helyzet, mert a hivatalosoknak azért eszükbe jutunk, úgy kétszer évente: március 15-én és a Petőfi ünnepség alkalmával...

A megoldásra váró problémák igen számosak: a vízzel gond van, nincs a közbirtokosság helyzete megnyugtatóan megoldva, a közbiztonság romlik, a cigányokkal az együttélés igen nehézkes, a csatornarendszert bővíteni kellene...

Elképzeléseinket, a teljesség igénye nélkül, igen tömören összefoglalnám:

1. a közbiztonságon minden áron javítani akarunk: bár kevés a helyi pénzforrás, mégis úgy gondoljuk, hogy jobb szervezkedéssel, a romániai törvények tiszteletben tartása mellett egy önkéntes polgárőrség felállításával stb. a helyzet javulhatna, a bűnmegelőző szervek fülét is állandóan „rágni” kellene, hogy több rendőr járjon errefelé;
2. mivel a faluturizmus egyre nagyobb hangsúlyt kap Koltón és Katalinban is, jobb és eredményesebb reklámmal, akár faluturisztikai napok szervezésével, más települések bevonásával több vendéget igyekeznénk idecsábítani. Ugyanakkor, hiányoznak az információk a pályázati lehetőségekről: a minap, véletlenül egyik EMNP találkozón hallottam, hogy elindult a LEADER program ahonnan szép pénzeket is lehet lehozni! Megyei gyűléseinken szorgalmazni fogom, hogy nevezzenek ki egyfajta gazdasági biztost, aki - többek között - a pályázati lehetőségekkel is foglalkozna;
3. A kolltói iskola helyzete is nehéz: akár a névválasztás körüli bonyodalmakat tekintjük, akár a magyar tanügy mai állapotát... Mindenképpen a tanári karnak segítenünk kell, mert az iskola hatékonyabb, sikeresebb működése az egész falunak érdeke. Sajnos, leáldoztak azok az idők, amikor a falut a legnagyobb tekintéllyel rendelkező emberek: a pap, a jegyző, a tanár vezették. De arra is rá kell jöjjünk és ehhez nem kell diploma, de még 12 osztály sem, hogy a tanügyi helyzet további romlása már magyarságunkat veszélyezteti.

Lényegesen többet is mondhatnák még, de akit érdekel, az úgyis megtalálhat, felkereshet minket... És ha már van alkalmam, akkor elmondom, hogy a Koltó – Katalin község Néppártja támogatja Csendes Lajost független polgármestert a megkezdett munkák folytatása érdekében. Most, Húsvét előtt, csak ennyit szeretnék még hozzátenni: kívánom, hogy a húsvéti újjászületés, megújulás érzése ne csak szalmaláng legyen, egyetlen egy napra szóljon, hanem valahová a spájzba gondosan eltéve, jó gazda módjára tartalékoljunk belőle a nehezebb napokra is."