A Minta Beolvadásból jeles díjat adományozott öt RMDSZ-es politikusnak, akik az önkormányzati üléseken nem tartják fontosnak anyanyelvük használatát, még akkor sem, ha magyar többségű a testület. A díjat oklevél formájában hétfőn Csíkszeredából postázta a Minta elnöke, Tőke Ervin az érintetteknek.

Mint ismeretes, az elmúlt héten az erdélyi Krónika napilap Fakultatív a magyar szó című cikkéből kiderült, hogy az erdélyi és partiumi magyar önkormányzati képviselők közül kevesen élnek anyanyelvhasználati jogukkal az önkormányzati üléseken, annak ellenére, hogy a 2006-ban elfogadott 215-ös számú közigazgatási törvény 3. cikkelye kimondja: azokban az önkormányzatokban, amelyekben a testület tagjainak legalább egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a tanácsüléseken az anyanyelv is használható. Több RMDSZ-es képviselő odáig jutott nyelvhasználat terén, hogy anyanyelvüket még olyan településeken sem használják, ahol többséget alkotnak, sőt nyíltan kimondják: nem tartják fontosnak a kétnyelvűséget a gyűléseken, mert úgy vélik, csak hátráltatná őket egy tolmács beiktatása.

Tőke Ervin

Az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta az RMDSZ megalkuvó, önfeladó, beolvadásra ösztönző politikájára és mentalitására kívánta felhívni a közvélemény figyelmét a Beolvadásból jeles díj odaítélésével.

Tőke Ervin a negatív-díjak postázását megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a sajtóból értesült, hogy egyes RMDSZ-es képviselők hogyan vélekednek a magyar nyelvhasználatról a tanácsüléseken. A Minta elnöke felidézte a kijelentéseket:

Kelemen Márton, Maros megyei RMDSZ frakcióvezető: „Mivel a szinkronfordítás nem biztosított, nem látom értelmét minden esetben az anyanyelv használatának, viszont akkor, amikor kimondottan magyar ügyről van szó, magyarul fogunk beszélni”.

Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere: „ a magyar embereknek tökéletesen mindegy, hogy az önkormányzati ülések milyen nyelven zajlanak ... „. “A tanácsüléseken románul beszélünk, minden RMDSZ-es tanácsos tud románul, ezért így kézenfekvő”.

Kovács Máté, Szatmár megyei RMDSZ frakcióvezető: „...értelmetlennek látja a kétnyelvű tanácsüléseket, mivel ezáltal bonyolódnának a dolgok, elhúzódnának és megnehezednének a gyűlések”.

Maskulik Csaba, marosvásárhelyi RMDSZ frakcióvezető: ”... egyenesen nonszensznek nevezte azt, hogy több nyelven folyjék egy ülés. “A gyűléseknek egynyelvűeknek kell lenniük, egy olyan nyelven kell őket lefolyatni, amit mindenki ért és beszél, legyen az angol, román vagy magyar”.

Török László, Nagyszalonta polgármestere: „20 ezer lejes plusz költséget jelentene a fordító alkalmazása, ezt az összeget mi inkább a magyar iskolára költjük”.

Tőke több költői kérdést is feltett: miként akarják ezek az emberek identitásuk vállalására biztatni a magyarokat, ha rossz példával járnak elől? Ezek az emberek akarják bátorságra nevelni az erdélyi magyarokat? Miféle üzenet ez az erdélyi magyarok felé? Beszéljünk románul és gyorsabb lesz az ügyintézés? Ezek az emberek fognak az anyanyelvhasználatért küzdeni?

Hangsúlyozta: mint erdélyi magyarnak nem mindegy, hogy az erdélyi magyarság választott képviselői miként gondolkodnak, mit mondanak és mit cselekednek. A Minta ifjúsági szervezete azt üzeni: mindenki minden alkalommal bátran használja az anyanyelvét. Ha pedig valaki nem érti azt, akkor forduljon tolmácshoz vagy tanulja meg az illető nemzet nyelvét. Mert tanulni nem szégyen - nyomatékosította Tőke.