Budapestet támadja Titus Corlăţean
Máris kimutatta a foga fehérjét az egy héttel ezelőtt Románia külügyminiszterévé kinevezett Titus Corlăţean, aki szerint Magyarország rosszabbul bánik a román kisebbséggel, mint Bukarest a magyarral.
A szociáldemokrata politikus – aki az Adrian Năstase vezette kormányban, 2003–2004-ben a Határon Túli Románok Hivatalát vezette – a román közszolgálati televízió TVR Internaţional csatornáján sugárzott interjúban úgy vélekedett, hogy Magyarország másképpen viszonyul a román kisebbséghez, mint Románia az erdélyi magyarokhoz, és a különbség szerinte negatív értelemben értendő.
Corlăţean arra panaszkodott, hogy a román hatóságok már a kilencvenes évek óta megannyi problémát jeleztek Budapestnek, például a román kisebbség parlamenti képviseletének szükségességét, ami azóta sem oldódott meg. A magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült – például a magyar állampolgárság kiterjesztését is hevesen bíráló – külügyminiszter Magyarország szemére vetette az anyanyelvi oktatással kapcsolatos gondokat, a magyarországi román nyelvű sajtó helyzetét, a valódi vallásszabadság és a román ortodox egyháznak nyújtott támogatás problémáit is.
Corlăţean továbbá felrótta, hogy Budapesten „ellenállást váltott ki” Andrei Şaguna volt erdélyi román ortodox püspök gyulai szobrának felállítása, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Magyarország távol áll az európai kisebbségvédelmi standardok betartásától, különösen a romániai gyakorlattól.
„A budapesti kormányok nem nyújtanak elég segítséget, vagy csak mímelik a segítségnyújtást ahhoz, hogy a magyarországi román közösség megőrizhesse kulturális identitását, ez pedig a magyarországi románok napról napra folytatódó asszimilációjához vezet” – vélekedett a diplomácia vezetője, aki a szerbiai románok helyzetét még aggasztóbbnak tartja.
Megjegyezte, a vajdasági románoktól eltérően a 250-300 ezresre becsült Timok-völgyi román közösséget Belgrád nem ismeri el nemzeti kisebbségnek, és semmilyen jogot nem biztosít számára. A vlahok nemzeti tanácsának a megalakulását is csak félmegoldásnak találta. Egy másik kérdés kapcsán viszont pozitív példaként említette a magyar nemzet összefogását.
„Nézzék a magyar vagy a lengyel nemzet kohézióját, az állam számára legfontosabb kérdésekben a nemzet a jobboldali vagy baloldali kötődéseken felülemelkedve, egységesen nyilvánul meg” – ajánlotta a példát a tévénézők figyelmébe a miniszter.
Corlăţean szavaira tegnap Répás Zsuzsanna úgy reagált: a magyar kormány nagyon örülne annak, ha az erdélyi magyarságnak olyan széles körű jogokat biztosítana Románia, mint Magyarország teszi az ottani románság számára. A nemzetpolitikai helyettes államtitkár az MTI-nek kiemelte: mindenki számára ismert, hogy a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiával rendelkeznek. „Nagyon szeretnénk, ha ezzel a jogosítvánnyal, lehetőséggel rendelkeznének az erdélyi magyarok” – fogalmazott Répás, rámutatva: a magyarországi románoknak lehetőségük van arra, hogy helyi, települési vagy országos önkormányzatokat hozzanak létre.
Elmondta, a magyar kormány nagyon szeretné, ha az erdélyi magyarság létrehozhatna a kulturális autonómia szerveként helyi és országos önkormányzatot. A parlamenti képviseletre vonatkozó felvetésre kiemelte: régi kérése a magyarországi nemzetiségeknek, hogy képviselve legyenek a budapesti parlamentben, ezt az új törvényi szabályozás 2014-től lehetővé fogja tenni számukra.
[Forrás: Krónika]
