„Magyarok vagyunk, székelyek, és őrök itt a mindenkori végeken” – fogalmazott Sorbán Attila, az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita Megyei Szervezetének elnöke ünnepi beszédében a Kárpátok Őre emlékmű csíkcsomortáni felavatásán, amin részt vettek a történelmi egyházak, a civil szervezetek és a politikai pártok, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői is.

Sorbán Attila

Csíkcsomortánban avatták fel pénteken a Kárpátok Őre emlékmű másolatát. Az eredetit 1915-ben állították fel Kolozsvárott. A megszálló román csapatok a fából készült emlékművet felgyújtották.

A több száz érdeklődő jelenlétében felavatott tölgyfából faragott rendkívüli alkotás felállításával a dicsőséges pozsonyi csata 1106. évfordulója előtt is tisztelegtek, így emlékezve a magyar nép sorsát döntően meghatározó honmentő eseményre.

Ferencz Csaba, Csíkpálfalva polgármestere köszönetet mondott mindazoknak, akik jelentősen hozzájárultak az emlékmű felállításában, többek között Gergely Istvánnak (Tiszti), a Csibész Alapítvány elnökének. Az elöljáró rámutatott arra, hogy a magyarságnak erőt kell gyűjtenie a küzdelemhez, mivel a tervezett közigazgatási átszervezés és alkotmánymódosítás veszélyezteti közösségünket. „A Kárpátok Őre vigyázza szabadságunkat, Istenbe vetett hitünket és erőt ad népünknek a rá kiszabott küldetés teljesítéséhez” – fogalmazott a polgármester.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke beszédében nyomatékosította: „Krisztusi idők jönnek, de nem kell félnünk, mert van bennünk erő, hogy megvédjük magunkat. Meg fogjuk mutatni Románia kormányának, Európának és a nagyvilágnak, hogy az erdélyi magyarsággal nem lehet mindent
megtenni.”

Borboly Csaba, aki a szoboravatón az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökeként volt jelen, felszólalásában úgy vélte, hogy nincsenek jó és rossz magyarok. A népszámlálás nemrég kiadott adataira alapozva kijelentette: „sokan vagyunk és csatolhatják Székelyföldet bárhová, akkor is sokan leszünk, mert mi nem fogyunk, mint más megyékben”.

Salamon Zoltán, az MPP Hargita Megyei Szervezetének elnöke rámutatott arra, hogy a szabadság azoké, akik elég bátrak, hogy kivívják azt.

Az Erdélyi Magyar Néppárt Hargita Megyei Szervezetének elnöke, Sorbán Attila ünnepi beszédében elmondta: „Boldog az a nép, amelynek több mint ezer éven át akadnak őrizői. Mi székelyek, végeken élő magyarok önmagunk, a határok és az ország őrizői voltunk. A feladatot tisztességgel elláttuk, helyünket megálltuk. Nem a székelyeken, és nem őseinken múlott, hogy a határ egyszer csak kiszaladt a lábunk alól. Számunkra az ország és a haza akkor is ugyanaz maradt, s szívünk mélyén a határ ugyanott húzódik, ahol ezer éve. Ezt a határt őrizzük hát most is, akkor is, ha már csak mi hiszünk benne: mert ez a fontos. Amíg mi hiszünk benne, addig ott van, létezik, és őrizni kell. Manapság már nem fegyverrel, de hittel, meggyőződéssel, kultúrával, a megfelelő szavakkal és cselekedettel. Az őrök mindenkor itt álltak. Őrök vagyunk mindannyian, akár akarjuk, akár nem, akár vállaljuk, akár nem. Hiszen a nagy püspök szavaival szólva: ha Isten bennünket magyarnak teremtett, ki vagyok én, hogy ellene szegüljek? Magyarok vagyunk hát, székelyek, és őrök itt a mindenkori végeken. S az őrködés nemcsak kötelesség, de megtiszteltetés is. Tiszteljük az alkotást és szeressük, mert rólunk szól, minket ábrázol, bennünket jelképez. Értünk őrködik, és érte őrködünk.”

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke megjegyezte: szorosan kötődik a Kárpátok Őre emlékműhöz, ugyanis dédnagyapja, Fekete Nagy Béla volt Kolozsvár alpolgármestere azokban a vészterhes időkben, amikor az eredeti szobrot lerombolták a megszállók. Hangsúlyozta: ma is szenvedjük Trianont, de ezen az állapoton kötelességünk változtatni.

Kocsis László, az emlékmű elkészítésének egyik magyarországi kezdeményezője és támogatója is méltatta azt az erőfeszítést, ami által megvalósulhatott a szobor. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a jelenlévők között tartózkodik Péter Zoltán, Szeszák Ferenc leszármazottja is.

Az ünnepi beszédek végeztével Ferencz Csaba, Gergely István és Kocsis László leplezték le az alkotást, majd a történelmi egyházak képviselői áldották meg azt.

Az ünnepség során a szavalatok mellett a csíkszentimrei Zöld Fák fúvószenekar indulóit hallhatták a jelenlévők, ugyanakkor a Magyarok Nagyasszonya helyi néptánccsoport előadását is megtekinthették.